A Monetáris Tanács 25 bázisponttal 8 százalékra emelte a jegybanki alapkamatot keddi ülésén. Az elemzők többsége 25 bázispontos kamatemelést várt. A Monetáris Tanács legutóbb szeptember 26-i hatállyal emelte 50 bázisponttal 7,75 százalékra a jegybanki alapkamatot. A döntés lényegében megfelelt az akkori elemzői várakozásoknak. A testület ezt megelőzően augusztusban 50 bázisponttal emelte 7,25 százalékra az alapkamatot, korábban júniusban 25 bázisponttal 6,25 százalékra, júliusban 50 bázisponttal 6,75 százalékra módosította azt, 2005. szeptembere és 2006. júniusa között 6 százalék volt az alapkamat.A Monetáris Tanács többsége az alapkamat 25 bázispontos emelését szavazta meg, de felmerült a szinten tartás és az 50 bázispontos emelés is - jelentette ki a keddi tájékoztatón Járai Zsigmond, a magyar Nemzeti bank elnöke.

"Azért is szükséges a kamatemelés, hogy elejét vegyük a gazdasági program fellazulásának, egyébként mindig az aktuális helyzetnek megfelelő döntést hoz a testület" - mondta Járai Zsigmond.Nincs kamatciklus, tehát a korábbi 50 bázispontos kamatemeléseket éppúgy az adott helyzet hozta, mint a keddi döntést - válaszolta egy kérdésre az MNB elnöke, aki nem válaszolt arra a felvetésre, hogy a novemberben esetleg már nem lesz további kamatemelés.A befektetők szerint megnőtt a konszolidációs csomag megvalósításának esélye azáltal, hogy a bizalmi szavazás megerősítette a miniszterelnököt - magyarázta Járai Zsigmond, a Magyar Nemzeti Bank elnöke.

"A tegnapi és az elmúlt időszakban történt zavargásokat nyugtalanul nézik befektetők, de jelentős árfolyam ingadozásra ennek ellenére nem került sor" - jelezte a jegybank elnöke. Kérdésre válaszolva Járai Zsigmond elmondta: az IMF egyetért az elmúlt hónapok monetáris szigorításaival, ugyanakkor a nemzetközi pénzügyi intézmény szerint a konvergenciaprogram nem erősíti Magyarország versenyképességét, a kiadásokat kellett volna inkább csökkenteni, a bevételek növelése helyett.

Az Eurostat elfogadta a kormányzati szektor hiányáról szóló jelentéseket

A kormányzati szektor maastrichti hiánya 2005-ben a nemzeti számlák előzetes adatai alapján 1.434 milliárd forint, a GDP 6,5 százaléka - közölte kedden a Központi Statisztikai Hivatal (KSH), miután az Európai Unió statisztikai hivatala az Eurostat, elfogadta a magyar statisztikai intézmények (KSH, Magyar Nemzeti Bank, Pénzügyminisztérium) jelentését. A kormányzati szektor (államháztartás) hiányáról és adósságáról készült Eurostat jelentés szerint, amely a nemzeti számlák európai rendszerének előírásait vette figyelembe (ESA'95) a kormányzati szektor maastrichti hiánya 2005-ben a nemzeti számlák előzetes adatai alapján közel 100 milliárd forinttal több az Eurostatnak tavasszal jelentettnél.

Ezt a dokumentum elsősorban a kormányzati szektor magasabb állóeszköz-felhalmozásával és a kormányzati szektorban elszámolt magánnyugdíj-pénztárak kisebb többletével magyarázza. A jelentés megállapítja: a GDP arányos hiánymutató a tavasszal közölt, előzetes, részben becsült adatokhoz képest 0,4 százalékponttal magasabb.

A magánnyugdíj-pénztári befizetések nélkül a GDP arányos hiány 7,8 százalékot tett ki, 0,2 százalékponttal magasabb az áprilisban közöltnél. A kormányzati szektor adóssága az MNB adatai alapján 2005 végén 12.714,2 milliárd forint volt, a GDP 57,7 százaléka, közel 2 milliárddal nagyobb, mint az áprilisban jelentett.

A magánnyugdíj-pénztárak nélküli adósság a GDP 61,6 százalékára rúg. A 2006-os évről a Pénzügyminisztérium készített előrejelzést az Eurostatnak, eszerint a várható GDP arányos hiány 8,6 százalék, (magánnyugdíj-pénztárak nélkül 10,1 százalék), az államadósság a GDP 63,6 százalék (magánnyugdíj-pénztári befizetések nélkül 68,4 százalék).(MTI)