A Le Monde szerint az 1956-os megemlékezés a Fidesz miatt a kettészakadt magyar belpolitika túsza lett.

A Fidesz nem egyszerűen bojkottálta az 1956-os hivatalos megemlékezést, hanem addig hosszabbította meg a kormányellenes tüntetéseket, amíg az ünnepségek a magyar belpolitikai helyzet túszai lettek - vélte keddi szerkesztőségi cikkében a Le Monde francia napilap.

A zavargásoknak semmi közük nincs az 1956-os felkeléshez, viszont pont akkor világítottak rá az új Európában eddig kivételes helyet élvező Magyarország törékenységére, amikor az Európai Unió azt remélte, hogy a demokratikus megújulás modelljének stabilizációs pontja lesz belőle - szögezi le a baloldali-liberális lap.

Az 1956-os forradalom megünneplését a jobb- és baloldal közötti konfliktus előzte meg: amióta a magyarok rájöttek, hogy a forradalom leverése után 33 évig hatalmon maradt kommunisták utódjának számító MSZP miniszterelnöke, Gyurcsány Ferenc tudatosan nem beszélt azokról a megszorításokról, amelyek rájuk vártak, a jobboldal - amely évek óta nem hajlandó részt venni a hivatalos ünnepségeken - "le akar számolni a kommunistákkal" és forradalmat hirdet - emlékeztet a Le Monde.

"Orbán Viktor és barátai - akik gyakran próbálnak flörtölni a szélsőjobboldallal, és szítják az idegengyűlölet érzelmeit - nem csak egyszerűen arról döntöttek, hogy idén sem vesznek részt a megemlékezéseken, hanem arról is, hogy meghosszabbítják a kormányellenes tüntetéseket október 23-ig. Ilyen körülmények között vált azok megünneplése, akiket José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke az 56-os hősöknek nevezett, a kettészakadt Magyarország belpolitikájának túszává" - írta a Le Monde.

A Financial Times aggódik

A budapesti zavargások csak tovább erősítik a közép-európai politikai fejleményekkel kapcsolatos EU-aggodalmakat, az uniónak ugyanakkor vannak hathatós válaszeszközei arra az esetre, ha ezekben az országokban veszélybe kerülne a demokrácia - írta terjedelmes keddi elemzésében a Financial Times.

A vezető londoni üzleti napilap külpolitikai publicistája, Gideon Rachman szerint az 1956-os magyarországi felkelésről szóló megemlékezésnek komoly, ünnepélyes pillanatnak kellene lennie Európában. Magyarország ma ugyan szabad, demokratikus ország, és tagja az Európai Uniónak, de ha valaki nyugat-európai politikusokat kérdez a közép-európai politikai fejleményekről, azt találja, hogy a hangulatra sok esetben inkább az aggodalom, semmint az ünnepélyesség a jellemző. Az pedig, hogy a budapesti megemlékezések a kormányellenes tüntetők és a rendőrség utcai harcává degenerálódtak, csak erősíteni fogják ezeket az aggodalmakat.

A Financial Times szerint a magyarországi politikai helyzetben benne van mindaz az ostobaság és baljóslat, amely most már a Közép-Európáról alkotott kép egészét fenyegeti. A világmédia boldogan fogadta azt a kiszivárogtatott hangfelvételt, amelyen Gyurcsány Ferenc elismeri, hogy az újjáválasztás érdekében "hazudtunk reggel, délben és este". Az ezt követő, erőszakba torkolló budapesti demonstrációk már kevésbé voltak szórakoztatóak. Az írás szerint a szlovákiai és a lengyelországi helyzet is egyszerre ad okot gúnyolódásra és kezek tördelésére Európa más vidékein. A Financial Times felidézi, hogy Ján Slota (a szlovák kormánykoalícióhoz tartozó Szlovák Nemzeti Párt vezetője) ostorral fenyegette a cigányokat, és harckocsikkal akarta lerombolni Budapestet, Andrzej Lepper pedig, akit most helyeztek vissza a lengyel miniszterelnök-helyettesi tisztségbe, rokonszenvét fejezte ki olyan kétes politikusok iránt, mint Szaddám Huszein volt iraki elnök, vagy Aljakszandr Lukasenka fehérorosz vezető.

A lap név nélkül idéz egy magas rangú uniós diplomatát, aki kijelentette: amiket e közép-európai politikusok némelyike mond, azok sokkal rosszabbak, mint amit Jörg Haider (a szélsőjobboldali osztrák Szabadságpárt volt vezetője) valaha is kiejtett a száján.

Az elemzés szerint ugyanakkor nincs igazuk azoknak, akik azon lamentálnak, hogy az EU-nak kevés cselekvési lehetősége van a közép-európai országokkal szemben. Ha ezekben az országokban a demokratikus intézményrendszert és az emberi jogokat érné valós fenyegetés, az uniónak minden törvényi és erkölcsi joga meglenne például a milliárdos pénzügyi segélyek visszatartásához, sőt szélsőséges esetben a szavazati jogot is meg lehet vonni attól az országtól, amely ténylegesen letéved a demokratikus ösvényről. A tüntetés beszennyezte az 56-os ünnepet

A kormányellenes tüntetések beszennyezték az 1956-es budapesti megemlékezéseket - vélte keddi írásában a La Libre Belgique című belga lap. A mérsékelt, konzervatív újság különtudósítója az eseményeket tényszerűen, magyar kommentárokkal bemutató cikkben arra helyezte a hangsúlyt, hogy a megemlékezésre a háttérben az ország súlyos megosztottságával került sor. Megemlítette azt is, hogy a forradalom érdemeit "kizárólag magának tulajdonító" jobboldali ellenzék bojkottálta a központi ünnepségeket. A lap interjút közölt Gurmai Zita (MSZP) európai parlamenti képviselővel, aki egyebek között úgy vélte, az ötvenéves évforduló esélyt ad arra, hogy Magyarországot jobban megismerjék.

Az összecsapásokat emelték ki az olasz lapok

A tekintélyes polgári Corriere della Sera, a baloldali L,Unitá és a liberális la Repubblica egyaránt kihangsúlyozta, hogy a zavargások részvevői szélsőjobboldali tüntetők voltak. A Corriere megemlítette, hogy ez utóbbiak a Fidesz ellenrendezvényének a tömegéhez csapódtak, felidézve a szeptember 17 óta tartó, Gyurcsány Ferenc miniszterelnök lemondását követelő megmozdulásokat. A lap beszámol arról is, hogy vasárnap és hétfőn az olasz Azione Giovani, a szélsőjobboldali Nemzeti Szövetség (Alleanza Nazionale) ifjúsági tagozatának aktivistái tüntettek Magyarország római nagykövetsége előtt a magyar tüntetők melletti szolidaritásul. A La Repubblica idézte Gyurcsány Ferenc tv-nyilatkozatát, amely szerint a rendőrség határozottan és törvényesen lépett fel a tüntetőkkel szemben, és az "erőszakos kisebbség" támadásáról van szó.

"Nincs ünnep Budapesten" - ezt a címet adta tudósításának a torinói La Stampa, amely tüntetőket is megszólaltatott. Az egyikük elmondta, hogy céljuk "elfoglalni a város jelképes pontjait, hogy megértessék a világgal: semmi nem változott 50 év óta". Egy 75 éves férfi, aki annak idején részt vett "a kommunisták elleni forradalomban", úgy vélekedett, hogy "most úgy kellene cselekednie a népnek, mint akkor, mert ugyanazok maradtak hatalmon."

"Vas és tűz fél évszázaddal később" címmel a L,Unitá paradoxonnak nevezi, hogy "szélsőjobboldali tüntetők az 50 évvel ezelőtt szovjet tankok által elnyomott magyar kommunisták emlékére támadtak a magyar rendőrökre".

Ugyancsak több tüntetőt szólaltatott meg a Berlusconi-család tulajdonában lévő Il Giornale, amely a hétfői tüntetéseket az 1956-os mozihíradók "remake"-jének, a részvevőket pedig "városi gerilláknak" nevezte.

Svájci lap szerint "hideg polgárháború" uralkodik Magyarországon

A konzervatív Neue Zürcher Zeitung című napilap kedden első oldalán közölt fényképes tudósítást Zavargások Budapesten a magyar emléknapon címmel. A lap cikkírója budapesti keltezésű tudósításában egyebek között felhívta a figyelmet arra: összességében az mondható ki, hogy Magyarországon hideg polgárháború uralkodik. Hozzáfűzte, hogy Európában egyetlen társadalom sem olyannyira fundamentálisan megosztott, mint a magyar.

A tudósító arra hivatkozott, hogy elképzelhetetlenül maró élességgel bontakozott ki a viszály azzal kapcsolatban, kit "illet" 1956 örökségének eszmei kezelése. Úgy magyarázta, innen és onnan is hiányzik a készség arra, hogy a másik oldalt demokratikus partnerként ismerjék el. A demokratikus együttműködést mind fokozottabban elutasítják. Jelenleg úgy tűnik, hogy Magyarország úton van az elszomorító és potenciálisan veszélyes balkanizálódás felé - állapította meg a szerző. A cikkíró úgy értékelte, aligha lesz megvalósítható a békés polgári társadalom kiépítése, amíg a társadalom jó része úgy véli, hogy sem az 1956-os forradalomban, sem pedig az 1989-es fordulatban nem teremtettek valóban szabad és demokratikus államot.

Három külön világ ünnepelt BudapestenA SME szlovák lap keddi beszámolója szerint az egyik helyen a politikusok és a külföldi vendégek tartottak megemlékezést rendőrkordonok között. A másik helyszínen a rendőrség igyekezett távol-és kordában tartani a kormányellenes jelszavakat skandáló tüntetőket. A hallgatag többség otthon maradt, már csak azért is, mert a másik két tábor elvette a kedvét az ünnepléstől - írta a liberális lap.

A SME megszólaltatta a budapesti ünnepségre meghívott szlovák államfőt is. Ivan Gasparovic "kissé különösnek" nevezte a Kossuth téri légkört, ahol csak az ünnepségre meghívott hivatalos vendégek és a karhatalmi erők voltak jelen. A "spontán publikumot" hiányoló, ám a magyar belpolitika eseményeit kommentálni nem kívánó Gasparovic szerint talán ők is szívesen hajtottak volna fejet a forradalom hősei előtt, ugyanott, ahol ezt a politikusok tették.

A lap kiküldött tudósítója beszámol arról is, hogy a rendőrök könnygázgránátokkal, vízágyúkkal, gumilövedékes puskákkal, gumibotokkal felfegyverkezett rendőrök és a kövekkel, palackokkal felfegyverkezett tömeg összecsapásáról is.

Orbán Viktorral közölt interjút a német Die Welt

"Magyarország nem akar hazugságrendszerben élni" címmel közölt interjút Orbán Viktorral keddi számában a német Die Welt. Bevezető szövegében a konzervatív újság azt hangoztatta, hogy a 43 éves ellenzéki politikus igyekszik politikai tőkét kovácsolni Gyurcsány Ferenc szeptember közepén nyilvánosságra került "hazugságbeszédéből".

Petra Stuiber riporter kérdésére válaszolva Orbán Viktor hangsúlyozta, hogy politikusként még soha nem hazudott. Egy politikus számára ez jelenti az egyetlen alapot ahhoz, hogy a közéletben maradhasson. A választók, illetve a közvélemény félrevezetése olyan dolog, amit soha nem lehet elfelejteni - jelentette ki.

Orbán Viktor cáfolta, hogy 1998-ban, miniszterelnökké történt megválasztásakor ígéretet tett volna az orvosok bérének 400 százalékos emelésére. Ezt csak a baloldal állítja - hangoztatta, hozzátéve, hogy ilyet soha nem mondott. Szavai szerint a baloldal tett és ígért meg mindent annak érdekében, hogy hatalomra kerüljön.

A Die Welt újságírója az ellenzék vezetőjét emlékeztette arra, hogy a legutóbbi választási kampány során ő maga is sokat ígért, egyebek között tizennegyedik havi nyugdíjat, továbbá a társadalombiztosítás csökkentését. Orbán Viktor kijelentette: pártja megfelelő programmal rendelkezett a költségvetési válság leküzdésére. E program alapján képesek lettek volna arra, hogy minden ígéretüket valóra váltsák.

A továbbiakban Orbán Viktor annak a nézetnek adott hangot, hogy a Fidesz magatartása az egyetlen demokratikus magatartás, amely a jelenlegi körülmények között lehetséges. Emlékeztetett arra, hogy a miniszterelnök beismerte, szándékosan félrevezette a lakosságot. Az adatok meghamisításával, trükkök százaival azt a látszatot igyekezett kelteni, hogy a magyar gazdaságban minden rendben van - jelentette ki Orbán Viktor, hangoztatva, hogy ez bűncselekmény, és pártja ezért fordult a legfelsőbb ügyészséghez. Ilyen cselekedetek után egy miniszterelnök egyetlen nyugati demokráciában sem maradhatna hatalmon - hangsúlyozta.

Mivel Gyurcsány Ferenc nem hajlandó lemondani, és mi ezt nem fogadjuk el, egyetlen lehetőségünk, hogy többé nem hallgatjuk meg őt - indokolta a Fidesz vezetője a párt képviselőinek azon magatartását, hogy a kormányfő felszólalásakor elhagyják a parlament üléstermét. Meggyőződésének adott hangot, hogy Gyurcsány le fog mondani. "Le kell mondania" - jelentette ki, hangoztatva, hogy ez nem politikai, hanem erkölcsi kérdés.

Az 1956-os megemlékezésekről szólva a Fidesz vezetője hangsúlyozta: az 1956-os forradalomnak egyetlen, rendkívül világos üzenete volt, mégpedig az, hogy nem akarunk hazugságokkal élni.

Francia lap szerint "rossz remake" történt

A tüntetők által elindított szovjet harckocsi fényképével illusztrált cikkeikben a francia lapok kedden szinte kizárólag a rendőrökkel lezajlott összecsapásokról írtak az 1956-os forradalom budapesti megemlékezései kapcsán. Az 1956-os felkelés rossz remake-je Budapesten című írásában a Libération arról számolt be, hogy a hivatalos megemlékezések idején szélsőjobboldali csoportok csaptak össze a rendőrséggel Budapest belvárosában, és hogy a rendőri erők gumilövedékekkel és könnygázzal válaszoltak a tüntetők fellépésére. Eközben az egykori kommunisták utódjának tekintett kormányzó baloldalnak az ünnepséghez való jogát vitató Fidesz külön 10 ezres nagygyűlést tartott. "A rendőrség által szétoszlatott szélsőséges aktivisták útjelző táblákat csavartak ki és feliratokat festettek a nagy zsinagógára" - írta a baloldali újság.

A Le Figaro szerint miközben a külföldi vendégek a legnagyobb nyugalommal vettek részt a hivatalos megemlékezéseken, a parlament felé menetelő több ezer kormányellenes tüntetőt a rendőrség erővel próbálta szétoszlatni. A Le Figaro hangsúlyozza: a könnygázzal és gumilövedékkel oszlatott tömegben vegyesen voltak símaszkot viselő tüntetők és ünnepelni induló nyugdíjasok és gyermekes családok.

A konzervatív újság értelmezésében a Fidesz és a KDNP szerintük több mint százezres nagygyűlésén Orbán Viktor pártelnök ismételten Gyurcsány Ferenc kormányfő lemondását sürgette, mert ötven évvel a forradalom és 16 évvel a kommunizmus bukása után magyarok milliói még mindig nem érzik magukat szabadnak.

A La Nouvelle République du Centre-Ouest című regionális lap szerint a megemlékezés napján történt összecsapások azt bizonyítják, hogy Magyarország még mindig nem rendezte számláját sem a régi ultranacionalista szellemekkel, amelyek újjáélednek és utcára visznek manipulált fiatalokat - akik magukat 1956 örököseinek tekintve náci zászlókat lengetnek -, de a kommunista múlttal sem. A megtorlás felelősei közül senkit nem állítottak bíróság elé, s azoknak a szocialista pártban található örökösei ma is hatalmon vannak.

Orosz lapok: magyarok ismétlik a múltat

A magyarok ismétlik a múltat, Jubileum különleges akcióval, A budapesti utcákon újra barikádokat emelnek, A rendőrség gumilövedékekkel fogadta tüntetőket - ilyen címeket adtak egyes moszkvai lapok az 1956-os forradalom ötvenedik évfordulójának budapesti ünnepléséről szóló keddi tudósításaiknak.

A megemlékezések a magyar ellenzék tömeges megmozdulásaival párosultak. A tüntetők a szocialista kormány lemondását követelték, amelyet az egykori "szovjetbarát, nemzetáruló" rendszerhez, a "kommunista hódítókhoz" hasonlítottak - jelentette a független Kommerszant, 80-100 ezer budapesti tüntetőről adva számot. Mindamellett a Nyezaviszimaja Gazeta szerint az ünneplés "nélkülözte az oroszellenes színezetet". Sólyom László magyar államfő szemlátomást betartotta azt a Vlagyimir Putyin orosz elnöknek tett ígéretét, hogy "kizárja az oroszellenes felhangokat" az évfordulós megemlékezésekből - írta az orosz elitlap. Az ünnepségeket beárnyékolták a tüntetők összecsapásai a rendőrökkel a magyar főváros szívében - tudatta a Rosszijszkaja Gazeta, megjegyezve, hogy a budapesti utcákon újra barikádokat emelnek.

A Rosszijszkaja Gazeta, a centrista Izvesztyija és a liberális Vremja Novosztyej terjedelmes történelmi visszatekintéseket közölt a magyar forradalomról s annak szovjet elfojtásáról.

Az Izvesztyijában Szergej Sztikalin liberális történész, aki "nemzeti-demokratikus forradalomnak" minősítette az 1956-os eseményeket, megállapította: a katonai beavatkozást a legkövetkezetesebben Jurij Andropov akkori szovjet nagykövet szorgalmazta, míg leginkább Anasztaz Mikoján pártvezetőségi tag ellenezte, aki október 23-án éjjel, majd október 31-én is ellene szavazott a központi bizottsági elnökségben.

Megosztott magyar politikai kasztról írt a Der Standard

Mélyen megosztott magyar politikai kaszt és a posztkommunista mindennapok vesződségeitől kimerült társadalom emlékezett hétfőn az 1956-os forradalom kitörésére a Der Standard című osztrák napilap budapesti tudósítója szerint.

A liberális újság cikkírója kedden megjelent írásában egyebek között emlékeztetett arra, hogy míg a magyar állam és a kormány vezetői külföldi küldöttségekkel együtt tartottak megemlékezést, a rendőrség Budapest utcáin az ismételten összegyűlő jobboldali-radikális kormányellenes tüntetőkkel csapott össze. A tudósító militánsoknak nevezte azokat a tüntetőket, akik autóbuszokat használtak barikádként Budapesten. Beszámolt arról, hogy a biztonsági erők könnygázt, gumilövedékeket és lovas rendőröket vetettek be ellenük. Idézte Gyurcsány Ferencet, aki szerint a mai politikai összecsapások színtere nem az utca, hanem a parlament. A tudósító felhívta a figyelmet arra, hogy éppen ezt látja másként az ellenzék, tekintettel az erős baloldali-liberális parlamenti többségre.

Emlékeztetett arra, a jobboldal több mint egy hónapja arra törekszik, hogy Gyurcsányt utcai tiltakozó akciókkal kényszerítse térdre - azt követően, hogy nyilvánosságra került a miniszterelnök egy belső beszéde, amelyben drasztikus szavakkal arra szólított fel, hogy szakítsanak a politikai hazugságok jelenlegi kultúrájával. A tudósító beszámolt arról, hogy a Fidesz 56-os külön megemlékezésén Orbán Viktor jobboldali-populista ellenzéki vezető 40 ezer híve előtt népszavazást jelentett be a kormány reformjai ellen.

A Die Presse és a Kurier című napilapok Zavargások az ünnepen Budapesten és Zavargások árnyékolták be az ünnepi megemlékezést címmel fényképes tudósításokban adtak hírt a tüntetők és a rendőrség összecsapásairól. Az ORF osztrák közszolgálati rádió hétfő esti helyszíni tudósításában arról adott hírt, hogy példa nélküli erőszakos utcai rendzavarások törtek ki Budapesten.

Második magyar forradalomról ír a román sajtó

"A második magyar forradalom", "Gyurcsány fejedelem és Nagy Imre forradalmának országa - Megemlékezés cirkusszal", "Polgárháborúra készül Magyarország?" - ilyen címekkel számol be a keddi romániai sajtó a Budapesten zajló eseményekről.

Az írott sajtó kizárólag tudósításokban számol be az 1956-os magyarországi forradalom 50 éves évfordulója alkalmából szervezett megemlékezésekről, illetve az utcai tüntetésekről. Az Evenimentul Zilei című napilap megjegyzi, hogy a budapesti ünnepséget "beárnyékolták" a Gyurcsány ellen tüntetők és a rendőrök közötti összecsapások. A számos biztonsági óvintézkedés ellenére az erőszakos incidensek megbélyegezték a megemlékezést - írta az Evenimentul Zilei.

A Ziarul Financiar című napilap szerint a kormánnyal szemben elégedetlen magyarok kihasználták az 1956-os forradalom emlékünnepségeit, hogy az utcán követeljék Gyurcsány lemondását. "Gyurcsány fejedelem és Nagy Imre forradalmának országa - Megemlékezés cirkusszal" címmel számol be a Jurnalul National napilap. A Romania Libera újságírója megjegyezte, hogy a magyar államfő nemzeti egységre szólított fel, de ezt nehezebb megvalósítani egy olyan kormányfővel, aki beismerte, hogy hazudott.

"Polgárháborúra készül Magyarország?" ezt a kérdést fogalmazza meg tudósítása címében a Hotnews.ro című internetes hírportál. A szerző megállapítja: nehéz elképzelni, hogy a Gyurcsány Ferenc által vezetett kormány lemondása nélkül sikerül-e a szocialistáknak lecsillapítaniuk a kedélyeket. Hozzáteszi: Gyurcsány "hataloméhsége", és a miniszterelnök MSZP-s politikusok általi támogatottsága miatt Magyarországon polgárháború törhet ki. Ez a lehetőség attól is függ, miként sikerül kezelni a hatalom egyre nyilvánvalóbb politikai és erkölcsi válságát - írja a Hotnews.ro.

"A szégyen napja" címmel a Kolozsváron megjelenő Krónika című napilap vezércikket is szentel a budapesti megemlékezéseknek. A szerző megállapítja: az ötvenhatos események örök véleményellentétekre kárhoztatott megítélése mától olyan elemek révén silányodott, amelyek a nemzet történelme egyik legdicsőségesebb napját a szégyen napjává teszik. "Közös szégyene ez a népelégedetlenséget cinikus módon bagatellizáló kormánynak és a népelégedetlenséggel egyre rosszabbul gazdálkodó ellenzéknek. Közös szégyene a tüntetési, utcára vonulási jogával élő, de időnként szélsőséges indulatoknak engedő, vagy az azokat gerjesztő provokatív elemeket soraikba engedő polgároknak" írja a Krónika.

A Bukarestben megjelenő Új Magyar Szó is külön kommentárt fűz a történtekhez. Ennek szerzője úgy véli, hogy ötven év múlva nem jött el a megbékélés, "megmaradt a nosztalgia, amely populista szónoklatokban és Árpád-sávos lobogókban nyilvánul meg". Rendőrállamot, diktatúrát, bolsevizmust kiabálni nevetséges - véli az újságíró - mivel a Kossuth téri tüntetést a rendőrség törvényesen oszlatta fel - írja az Új Magyar Szó.

(MTI)