A Fidesz és a KDNP a bizottsági ülésen azt javasolta, hogy "Az október 23-ai események kialakulásának okairól és a kormány felelősségének megvitatásáról" címmel az Országgyűlés még kedden, házszabálytól eltéréssel tartson vitanapot. Szili Katalin házelnök a bizottság 13 órakor újra összehívott rendkívüli ülése után újságíróknak elmondta: nem született kompromisszum, mert a kormánypártok nem támogatták a házszabálytól való eltérést. Ugyanakkor jelezte: szerdán még tárgyal a frakcióvezetőkkel az ügyben, mert házelnökként keresi azokat a megoldási módokat, házszabályban rögzített lehetőségeket, amellyel kezelni lehet a helyzetet.

Répássy Róbert, a Fidesz frakcióigazgatója az ülés után azt mondta: a házbizottsági ülésen a megegyezés sikere érdekében jelezték, hogy számukra az is elfogadható, ha szerdán délután tartják meg a vitanapot, a kormánypártok azonban nem támogatták a házszabálytól való eltérést. Hozzátette: azt viszont komolytalannak tartják, hogy az október 23-i eseményekről - a házszabály szerint - csak legkorábban 14 nap múlva lehetne megtartani a vitanapot.

Kedd reggel kezdődött a Parlamentben a házbizottság rendkívüli ülése, amelyet a Fidesz és a KDNP azért kezdeményezett, hogy tartsanak vitanapot a keddi parlamenti ülésnapon az október 23-án történtekről. A két ellenzéki párt "Az október 23-i események kialakulásának okairól és a kormány felelősségének megvitatásáról" címmel kezdeményez vitanapot - mondta el az MTI-nek az ülésre érkező Rubovszky György, a KDNP frakcióvezető-helyettese.

A házbizottsági ülés Szili Katalin házelnök érkezésével vette kezdetét zárt ajtók mögött 8.45-kor. Az ülésen a Fideszt Répássy Róbert frakcióigazgató és Lezsák Sándor parlamenti alelnök, a KDNP-t Rubovszky György frakcióvezető-helyettes, az MSZP-t Göndör István frakcióvezető-helyettes, az SZDSZ-t Pető Iván ügyvivő, az MDF-et pedig Herényi Károly frakcióvezető képviseli.

A Fidesz és a KDNP elnöksége hétfő esti ülésén döntött úgy, hogy keddre politikai vitanap megtartását kezdeményezik a parlamentben, ahol a hétfői eseményekkel kívánnak foglalkozni.

A Fidesz szóvivője szerint a vitanap célja az október 23-án történtek tisztázása, az igazság kiderítése és a felelősség megállapítása, mert álláspontjuk szerint az elmúlt 16 évben hasonló eseményekre nem volt példa, megmagyarázhatatlan módon gyermekeket, békésen demonstráló fiatalokat, időseket ért rendőri erőszak.

Szijjártó Péter véleménye szerint "a hatalom egyértelműen meg akart félemlíteni mindenkit, aki nyíltan kiállt a hazugság és a jelenleg zajló politika ellen". Az eredeti tervek szerint Országgyűlés napirendjén különböző törvényjavaslatok - így például a biztosítókról szóló törvény, illetve a tűzoltóságról szóló törvénymódosítás - tárgyalása szerepel. SZDSZ, MSZP: legyen vitanap, de máskor

Az MSZP- és az SZDSZ-frakció támogatja, hogy parlamenti vitanap legyen a hétfőn éjszaka a fővárosban történtektől, de nem a keddi plenáris ülésen - közölte a két kormánypárt frakcióvezetője budapesti sajtótájékoztatóján. Lendvai Ildikó, az MSZP frakcióvezetője azt mondta, hogy támogatni fogják a vitanap és a vizsgálóbizottság kezdeményezést, de csak a házszabálynak megfelelő módon és időben. Mint mondta, szívesen beszélnek arról, kié a közvetlen és a közvetett felelősség. Kuncze Gábor, az SZDSZ frakcióvezetője hangsúlyozta, hogy semmilyen folyamatosság nincs 1956 és a hétfőn Budapesten történtek között. Hozzátette: a frakció nem járul hozzá, hogy a nap folyamán vitanapot tartsanak, mert semmilyen módon nem hajlandóak megengedni, hogy a Fidesz diktálja a tempót.

Gyurcsány: az ellenzék vezére ideológiát adott a rendbontáshoz

Az ellenzék vezére ideológiát adott az utcai rendbontáshoz - mondta a miniszterelnök napirend előtti felszólalásában kedden a parlamentben. "Teljesen világos a kapcsolat. (...) Felmentette az alól az erkölcsi gátlás alól emberek százait, ezreit, de épp eleget ahhoz, hogy ezt műveljék a városban és az országban, ami alól nem lehet felmenteni senkit sem" - fogalmazott Gyurcsány Ferenc. Hozzátette: az ellenzék vezére a köztársaság demokratikus politikai erői helyett a radikálisokkal kötött szövetséget. Mikor Gyurcsány Ferenc elkezdte napirend előtti felszólalását, a Fidesz és a kereszténydemokraták képviselői elhagyták az üléstermet.

"Nem kellett ahhoz, sem őszödi beszéd, sem reform, sem kiigazítás, hogy az ellenzék vezére, aki itt nem meri elmondani a véleményét, csak az utcán nagyon határozott és bátor, arról értekezzen, hogy a magyar baloldal, amikor csak tehette, rárontott nemzetére. Ez a mondat nemcsak sérti a politikai közösség egyik felét, magunk között szólva pár millió embert, de azt is mondja, hogy a magyar baloldalt megtámadni hazafias tett" - mondta Gyurcsány Ferenc. Hozzátette: ugyancsak nem volt szükség az őszödi beszédre ahhoz, hogy az ellenzék vezére inkább az utcán politizáljon, és ne az Országgyűlésben mondja el a véleményét. A miniszterelnök úgy fogalmazott: ezt olyan politikus csinálja, aki nem ismer sem istent, sem embert, sem alkotmányos rendet.

"Az öt választásból négyet elveszített parlamenti ellenzék egyik pártja képtelen elviselni, hogy tagolt, demokratikus jogrendben élünk, és hogy most a választók úgy döntöttek, hogy nem ők kormányoznak" - mondta felszólalásában a kormányfő. Gondolatmenetét lezárva feltette a kérdést: ez lenne a magyar konzervatív hagyomány? Gyurcsány Ferenc leszögezte: a kormányoldal nem veszíti el a hitét, a rendőrség minden eszközzel fel fog lépni, hogy megvédje a rendet. Hozzátette: a kormány a rend pártján áll, és ebből nem enged. A kormányfő úgy fogalmazott: mindenkinek joga van kifejezni a véleményét, de nincs joga randalírozni. Hozzáfűzte: tüntetni szabad, de zavargásokban részt venni, zavargást szítani tilos.

Mint mondta, a tüntetők jogait védeni kell, a zavargók ellen fel kell lépni. Az október 23-i nemzeti ünnep kapcsán megjegyezte, hogy a kormány elleni ellenszenv sokak részéről odáig ment, hogy emberek millióitól elvették az ünnepet. A kormányfő megdöbbenésének adott hangot annak kapcsán, hogy lehazaárulózták az 1956-os forradalom hőseit. Gyurcsány Ferenc szerint eddig is voltak Magyarországon rendzavarók, de tudták, hogy amit gondolnak és tesznek, szégyenteljes. Ám most azért léptek fel a rend ellen, mert voltak politikusok, akik azt mondták, érzik a puskaporszagot a levegőben, a kormány ellen fellépni kötelesség, a rombolás hazafias tett - mondta a miniszterelnök.

Semjén Zsolt, a KDNP elnök-frakcióvezetője válaszában úgy fogalmazott: hétfőn provokáció történt, amikor nem azzal az ötven emberrel foglalkozott a rendőrség, aki a Kossuth téren volt, hanem rátámadt azokra a százakra, akik elhagyták a teret.

A demokráciának, a jogállamnak, a parlamentarizmusnak nem ellentéte a demonstráció és a tüntetés, hanem az éppen ebből következő szabadság - tette hozzá. Navracsics Tibor, a Fidesz frakcióvezetője szerint pártjának a hétfői előre bejelentett, békés nagygyűlésén a rendőrök rendőrattakot hajtottak végre, családos embereket, országgyűlési képviselőket vertek.

Kuncze Gábor, a SZDSZ elnöke azt mondta: azt állítani, hogy a rendőrök provokálták a békés tüntetőket akkor, amikor az idézőjelbe tett békés tüntetők Molotov-koktélokkal, fejszékkel grasszálnak Budapest utcáin, olcsó politikai cinizmus.

Lendvai Ildikó, az MSZP frakcióvezetője azt hangsúlyozta: a demokrácia és az engedély nélküli, törvénytelen demonstráció szemben áll egymással. Dávid Ibolya, az MDF frakcióvezetője közölte: ami hétfőn történt, az a forradalom emlékének meggyalázása volt.

Wittner: Gyurcsány a felelős - Demszky: Budapest 200 milliós terror-adót fizetett

Gyurcsány Ferencet vádolta az előző nap történtekért, az erőszakért kedden a parlamentben Wittner Mária fideszes képviselő napirend előtt; Demszky Gábor (SZDSZ) terrorról, felheccelt szélsőségesekről, a fővárost ért több mint kétszázmilliós kárról beszélt. Gyurcsány elveszítette realitásérzékét, rászabadította rendőreit, kommandósait az emlékezők sokaságára - fogalmazott felszólalásában Wittner Mária, aki szerint a hatalmát féltő miniszterelnöknek és kormányának le kell mondania. A kormány nevében válaszoló Hiller István oktatási és kulturális miniszter felhívta Wittner Mária figyelmét arra, hogy az emlékező randalírozók megkéseltek egy rendőrt, elkötöttek egy tankot, és áthágták a törvényeket.

A liberális Demszky Gábor arról beszélt, hogy Budapest újra a terror adóját fizeti meg, és az elmúlt nap történései 200 milliós kárt jelentenek. Mint mondta, a rendőrök jogosan léptek fel az utcai szabadcsapatok ellen, akik Molotov-koktélt használtak, utcaköveket téptek fel, kirakatokat törtek, buszokat, villamost rongáltak meg.

(MTI)