A vidéki nagyvárosokban együtt ünnepeltek a pártok
Győrött Szigethy Attila emléktáblájánáél tisztelegtek a forradalom előtt
Fél évszázaddal ezelőtt a felkelők elsöpörték a zsarnokságot, "a velejéig romlott (...) gyilkos és hazug" rendszert - mondta az 1956-os forradalom és szabadságharc 50. évfordulója alkalmából tartott megemlékezésen Borkai Zsolt polgármester Győrött. A politikus felidézte az 50 évvel ezelőtti eseményeket, "a gyönyörű októberi napok" győri történéseit, majd az azt követő megtorlást. Emlékeztetett a mártírokra, a bebörtönzöttekre, a meghurcoltakra, az idegenbe üldözöttekre. "Azokban az októberi napokban minden zsarnok megtanulhatta, hogy a népet csak ideig-óráig lehet becsapni, megfélemlíteni és bár az emberek meghalnak a géppuskatűzben, de fegyverek mögül sem lehet sokáig uralkodni rajtuk" - mondta a politikus.
Az emlékbeszédet követően az ünneplők megkoszorúzták az 1956-os emlékművet és Szigethy Attila, a Dunántúli Nemzeti Tanács egykori elnökének emléktábláját.
Együtt koszorúztak a pártok Kazincbarcikán
Az idén csakúgy mint a rendszerváltozás óta eltelt minden évben, ismét együtt emlékeztek az 1956-os forradalomra és a BorsodChem Nyrt. elődjét, a Borsodi Vegyi Kombinátot építő magyar rabokra és német hadifoglyokra a pártok Kazincbarcikán hétfőn délelőtt. A BorsodChem falán lévő emléktáblát 1992-ben állították a hadifoglyok tiszteletére, akik embertelen körülmények között építették fel a gyárat - mondta ünnepi beszédében Purzsa Tamás, a vállalat vezérigazgató-helyettese. A több mint ezer hadifogoly 1950 és 1953 között dolgozott a vegyi üzem építkezésén, munka közben nyolcan vesztették életüket, holttestük soha nem került elő - tette hozzá.
Az egykori Borsodi Vegyi Kombinát, ma BorsodChem falán emléktábla őrzi a rabok és hadifoglyok emlékét, amelynél a pártok, a civil szervezetek és a vállalatok képviselői közösen rótták le kegyeletüket.
1956-os emlékművet avattak Komáromban
Molotov-koktélt hajító 1956-os szabadságharcost ábrázoló emlékművet leplezett le Zatykó János polgármester hétfőn Komáromban, a korábbi szovjet emlékmű helyén. A lódenkabátos fiatalember lendületes mozdulattal Molotov-koktélt hajít, lábánál további palackok láthatók. A macskaköves utcát ábrázoló talapzaton tépett plakát idézi fel Nagy Imre alakját. Az életnagyságú bronzszobrot - a posztamensen túl - gránitkövekkel borított domborulat emeli ki a térből, mely folytatja a talapzat utcakövekre emlékeztető motívumát. Az önkormányzat megrendelésére készült szobor Paulikovics Iván alkotása.
A szobor leleplezése után az ünnepség résztvevői a Béke Szállónál megkoszorúzták
Komárom 56-os mártírja, Ács Lajos emléktábláját. Ács Lajos 18 évesen részt vett a Szabad Nép székháza körüli harcokban, majd a forradalom leverése után Kádár János elleni felkelést szervezett, illegális nyomdát működtetett és tervezte a Dimitrov-szobor felrobbantását. 21 éves korában, 1959-ben kivégezték.
A hősök előtt tisztelegtek Miskolcon - a Fidesz nem képviseltette magát
Miskolc elesett hőseinek emlékművénél kezdődött meg hétfőn a miskolciak 1956-os ünnepe, a koszorúzáson a Fidesz nem képviseltette magát. A miskolci Hősök tere átépítése miatt Miskolc Város Elesett Hőseinek Emlékművét egy fa traverzre emelve a Nemzetközi Kereskedelmi Központ (ITC) székháza elé helyezték, az épület a rendszerváltásig az MSZMP székháza volt.
Itt 1956 miskolci történéseit korhű ruhába öltözött fiatalok elevenítették fel, majd, ünnepi beszéd elhangzása nélkül, az önkormányzat, politikai és társadalmi szervezetek, pártok képviselői koszorúzták meg az emlékművet. Virágot helyeztek el a Pofosz, a TIB, az 56-os Szövetség, a Volt Hadifoglyok Bajtársi Szövetsége, a KDNP, az SZDSZ, az MDF, a Jobbik, az MSZP képviselői. A Fidesz a rendezvényen nem képviseltette magát. Lenártek András, a Fidesz miskolci önkormányzati képviselője távolmaradásukat azzal indokolta: 56 szellemiségéhez méltatlannak, otrombának tartják a szobor ide történt áthelyezését. Ugyanakkor a többi megemlékezésen részt vesz a Fidesz - fűzte hozzá.
Közösen ünnepeltek Debrecenben is
Az egyetem központi épületének aulájában együttes ülést tartott a Debreceni Egyetem (DE) szenátusa, Debrecen város önkormányzata és Hajdú-Bihar megye közgyűlése. Debrecenben 1956-ban hamarabb kezdődtek, gyorsabban követték egymást az események és hamarabb vezettek eredményre - idézte fel az 50 évvel korábban történteket Nagy János egyetemi tanár, a DE rektora.
Utalt arra, hogy Debrecenben a budapesti eseményeket is megelőzve fogalmazták meg követeléseiket az egyetemi fiatalok. Majd hozzájuk csatlakozott a város munkássága, diáksága, vér nélkül győzött a forradalom. Megemlékezett arról is, hogy sajnos Debrecenben dördültek el először a fegyverek: az ÁVH-s sortűznek két halottja, három súlyos és három könnyű sérültje volt.
Nem mindennapinak nevezte az együttes ülés tényét Kósa Lajos, Debrecen polgármestere. Szerinte az 50. évforduló a legjobb alkalom arra, hogy bizonyítsa a megye, a város, az egyetem, s bizonyítsák a debreceniek, hogy a közös jövő, a demokrácia, az igazság érdekében tudnak együtt ünnepelni, gondolkodni.
Rácz Róbert, a hajdú-bihari közgyűlés elnöke az összefogás kapcsán kifejtette: sajnos manapság talán legkevésbé ez az összefogás jellemzi Magyarország közéletét, mindennapjait. Ugyanakkor a debreceni jó példa arra, hogyan lehet múltat, jelent, jövőt közös felelősséggel felvállalni, építeni - tette hozzá.
Szobrokat avattak Szabolcsban
Nyíregyházán a Hősök terét díszíti ezután Győrfi Sándor Munkácsy-díjas karcagi szobrászművész három fajta márványból összeállított, a forradalmat és szabadságharcot idéző alkotása. Az október 23-i, délelőtti avatás után a megye és város önkormányzati vezetői, Ukrajna nyíregyházi főkonzulja, a pártok és civil szervezetek képviselői helyezték el a megemlékezés koszorúit.
Mátészalkán a délutáni városi ünnepség előtt Nagy Imre mellszobrát avatták az Ifjúság téren. A szobor alkotója a finn származású, a városban élő Sirpa Ihanus szobrászművész. Nyírbátorban ugyancsak a városi ünnepség előtt leplezték le a múzeum kertjében Schmidt Sándor népi iparművész monumentális, 1956-ra emlékeztető faszobrát.
Egerben a pártok együtt koszorúztak
Csakúgy mint 1956-ban, ma sincs szükség a közéletben tisztességtelen, hazug és önző emberekre - hangsúlyozta Habis László, Eger polgármestere hétfőn a város ünnepi megemlékezésén. Ebben a helyzetben, ebben az erkölcsileg megtépázott időben, kötelességünk, hogy mi magunk becsülettel éljünk és ezt követeljük meg a politikai élet valamennyi szereplőjétől is - mondta a jobboldali pártok által támogatott önkormányzati vezető, aki beszédében epizódokat idézett fel a forradalom, illetve az azt követő megtorlás egri eseményeiből.
A Forrás Szabadidőközpontban megtartott ünnepséget követően valamennyi parlamenti párt képviselői megkoszorúzták a város '56-os emlékművét. Ugyancsak koszorút helyeztek el a gránittömbnél a fegyveres testületek, az önkormányzatok és az 56-os szerveztek képviselői. A 400-500 ember részvételével megtartott ünnepséget semmilyen atrocitás, bekiabálás nem zavarta meg.
Emlékművet avattak Székesfehérváron
Az 1956-os forradalom és szabadságharc eseményeire, hőseire emlékeztető, a városban 1956. október 24-én elesettek nevét feltüntető emlékművet avattak hétfőn Székesfehérváron, az 56-osok terén. Lugossy Mária Munkácsy-díjas szobrászművész alkotásának avatásán Román Károly, tanár, Székesfehérvár díszpolgára, a Magyar Egyetemisták és Főiskolások Országos Szövetségének egykori alelnöke emlékezett az 50 évvel ezelőtt történtekre. Mint mondta, utódaink, "akik nálunk messzebbre látnak majd, talán jobban megértik '56 üzenetét, a hősiesség és az önfeláldozás értelmét, mint a mai nemzedék. Nem fognak civakodni az örökségen, (...) megértik majd, '56 senki másé nem lehet, csak a nemzeté."
Szavai szerint Lugossy Mária emlékműve egyszerre fejezi ki az önfeláldozó hősiességét, a kiszolgáltatottak tragédiáját és megrendült gyászt. Az avatóünnepségen résztvevők megkoszorúzták az emlékművet. A városi közgyűlés Fidesz frakciójának tagjai egy-egy szál virággal rótták le kegyeletüket. Nem vettek részt az ünnepségen a Fejér Megyei Közgyűlés tagjai, ők ugyanis az avatás időpontjában emlékünnepséget tartottak, s azt követően tisztelegtek az emlékműnél. A székesfehérvári önkormányzat által állított emlékművet fekete, csiszolt gránitkockákból készítette el a megbízást pályázaton elnyert művész, Lugossy Mária. A gránittömbökből rusztikus gránitfolyam tör elő és hömpölyög a tér felé, két oldalát pedig vízfüggöny szegélyezi.
(MTI)
