A Der Tagesspiegel berlini újság vasárnapi számában megjelent interjújában Gyurcsány Ferenc az 1956-os évforduló kapcsán azt hangsúlyozta, hogy ez a nap időszerű kihívás is, mert a szabadság egyidejűleg felelősséget is jelent.

  A magyar kormányfő egész oldalas interjúban kifejtette: október 23-a a szabadság ünnepnapja. Ez a nap a forradalomra emlékeztet, amely - mint sok más magyar, a szabadságért és a forradalomért indított felkelés - meghiúsult, s csak az 1989-es fordulattal teljesedett be - jelentette ki Gyurcsány a tekintélyes liberális újság vasárnapi számában.

  A Kádár alatti világ - emlékeztetett a miniszterelnök - egy nagy kompromisszumra épült, pontosabban fogalmazva: egy hazugságra. A hatalom és az emberek között egy megállapodás jött létre. Ennek lényege az volt, hogy "te nem követeled vissza a szabadságodat, én pedig cserébe ezért bizonyos biztonságot nyújtok neked. S büszke lehetsz arra, hogy a táboron belül tulajdonképpen itt mennek legjobban a dolgok."

  A Magyarországon jelenleg zajló tüntetések és a miniszterelnök lemondását sürgető követelésekről a berlini lap azt kérdezte, a forradalom évfordulója egyesíti-e a magyarokat, vagy szakadást okoz közöttük?

"Talán azt lehet mondani, hogy a nemzet keresi a forradalomhoz vezető utat" – válaszolt a kormányfő. A forradalom ugyanis csak kevesek szívében él, milliók számára nem vált személyes ünneppé. S ezért teheti meg a politika könnyen azt, hogy ezzel visszaél - hangoztatta Gyurcsány, hozzátéve, hogy "egyesek kísérletet tesznek arra, hogy a kereszteződéseknél megfordítsák az útjelző táblát."

  Az országban több fronton folyik a harc. Egyrészt meg kell értenünk, hogy a jólétet a társadalomban nem az állam teremti meg, hanem ahhoz milliók erőfeszítéseire van szükség – mondta. - Másrészt feladatomat abban látom, hogy a politikai elit és a baloldal számára is világossá tegyem: mennyire súlyos a helyzet. Azután itt van az a harc, amelyet az ellenzék folytat a hatalomért. Ez a három terület keveredik ezekben a napokban egymással - hangoztatta.

  Gyurcsány szerint Magyarországon ma egyetlen döntő kérdés van. Mégpedig az, vajon el tudjuk-e fogadni, hogy a közjó érdekében mind a liberálisok, mind a konzervatívok, mind a szociáldemokraták részéről erőfeszítésekre lenne szükség. "Az én véleményem az, hogy a szocialistáknak ezzel nincs problémájuk, csupán a legnagyobb ellenzéki párt vezetője számára nehéz elismerni ezt. Mellesleg ez a párt az utolsó öt választás közül négyet elvesztett " - fogalmazott a miniszterelnök.

  Azokkal a vádakkal kapcsolatban, hogy hazudott a magyaroknak, Gyurcsány úgy vélekedett: "Önkritikusan kell viselkednünk. Ugyanis illúziókat tápláltunk mind magunk, mind a választók számára. Nem voltunk elég bátrak ahhoz, hogy megmondjuk, mindenkinek megvan a saját felelőssége."

  A miniszterelnök a továbbiakban kijelentette: "Úgy akartuk felépíteni a piacgazdaságot, hogy az emberek azt érezhették: fennmaradt az állami szocializmus egy kis darabkája." Ennek kapcsán utalt arra, hogy az 1956 ás 1990 közötti évek bizonyos tekintetben nagyon kényelmesek voltak. Létezett egy csekély viszonylagos szabadság, csekély viszonylagos jólét, egyébként pedig stagnálás és a biztonság hamis illúziója.

  Az ország előtt álló feladatokról szólva a kormányfő úgy vélekedett: a jogrendszer átalakítására - tegyük fel - néhány hónapra van szükség. Egy alapvető szerkezeti változtatáshoz  három-nyolc évre. "A gondolkodás átalakítása - beleértve magunkat, a politikusokat is - azonban évtizedekig tart. S még csak e folyamat kezdetén vagyunk" - mondta Gyurcsány Ferenc.

  A miniszterelnök szerint a demokrácia és a piacgazdaság terén Magyarországon ténylegesen valami új kezdődött. Egyidejűleg azonban a szocializmus egyenlőségének mesterséges világát a verseny váltotta fel, amit az emberek eddig még nem éltek át. Vannak kevesen, akik nyertek, s sokan vannak olyanok, akik vesztesnek érzik magukat. "S még nem tanultuk meg, hogy együtt éljünk ezzel" - hangoztatta a Der Tagesspiegelnek adott interjúban a magyar miniszterelnök.

(forrás: MTI)