Csak az Audi lép a fékre?
Nem találtunk olyan nagyobb multinacionális társaságot, amely követné az Audi példáját - és beruházásai felfüggesztésén gondolkodna a nagyobb adóteher miatt. Ábrahám Gergely, a gazdasági tárca szóvivője azt mondta: egyelőre egyetlen olyan befektetőről sem tudnak, aki az Audi nyomdokaiba lépne, és új helyszínt keresne Magyarországra szánt beruházásai számára. Szerinte a bejelentések ellenére sem tekinthető ugyanakkor véglegesnek, hogy a német autógyártó valóban feladja magyarországi terjeszkedési terveit. A céggel folyamatosak a tárgyalások. A szaktárca bízik a megegyezésben, és bár nem mindenáron, de szeretnék, ha az Audi végül folytatná munkahelyteremtő fejlesztéseit.
Az Audi Népszabadságban közölt nyilatkozata felkeltette a londoni elemzőházak figyelmét is, akik meglehetősen ellentétes módon kommentálják a helyzetet. A Dresdner Bank londoni befektetési részlege azt írta: az Audi bejelentése világosan illusztrálja, hogy a költségvetési megszorítás sújtani fogja a beruházási kiadásokat és emiatt a gazdasági növekedést is. Ennél is fontosabb azonban - írják az MTI beszámolója szerint -, hogy a csomag kérdéseket vet fel a többi térségbeli országhoz mért magyar versenyképességgel, valamint a magyar gazdaság működőtőke-vonzó képességével kapcsolatban.
A Dresdner Kleinwort "rövid távra ható negatív fejleménynek" ítéli az Audi közleményét, és számol azzal, hogy más cégek is hasonló bejelentéseket tesznek. A ház azonban ezzel együtt is fenntartja a következő évek magyarországi működőtőke-beáramlására érvényes pozitív kilátását Magyarország elhelyezkedése és a viszonylag alacsony munkaerőköltség miatt.
A Goldman Sachs londoni részlege is "rossz hírnek" minősítette a bejelentést. A cég szerint a történtek azt jelzik, hogy egyes adóintézkedések "visszafelé sülhetnek el", és kevesebb bevételnövekedéssel járhatnak a reméltnél. A Goldman Sachs szerint a multinacionális vállalatoknak kevesebb érdekük fog fűződni ahhoz, hogy magyarországi leányvállalataiknál profitot mutassanak ki, ami azzal járhat, hogy az alacsonyabb működőtőke-beáramlás és az adórendszerrel kapcsolatos bizonytalanságok miatt csökken a magyar gazdaság növekedési potenciálja.
A gazdasági tárcánál nem vitatják, hogy a makrogazdasági helyzet nehezíti a magyarországi letelepedés lehetőségeit vizsgáló befektetőkkel folyó tárgyalásokat. Ennek ellenére tapasztalataik szerint a nagybefektetőket a költségvetési kiigazítás megnyugtatja. Más kérdés, hogy az eddigi politikai stabilitás megingása óvatosságra inti a cégeket, visszakozásukról azonban még nincs szó. Különösen, hogy az Európai Unió hatalmas fejlesztési forrásainak megnyílása hazánk előtt vonzó piaccá teszi az országot. Az exportpiacokra dolgozó vállalatok pedig távolabbra tekintenek - őket a világpiaci konjunktúra hajtja.
A gazdasági tárcánál elismerik: hazánk versenyképessége romlott, de álláspontjuk szerint ezt a korszerű gazdaságszerkezet és a javuló infrastruktúra még kompenzálja. Ehhez járulhat, hogy amint az államháztartás helyzete megengedi, sor kerülhet az adó- és társadalombiztosítási járulékrendszer reformjára.
Fáth Péter, az Amerikai Kereskedelmi Kamara (AmCham) vezérigazgatója sem érzékel a tagvállalatok között az Audiéhoz hasonló véleményeket. A kamara hatszáz tagot számlál, s ezek a cégek adják a magyarországi közvetlen tőkebefektetések hatvan és az export több mint ötven százalékát. A nagy nemzetközi cégeket magában foglaló szervezet az utóbbi időben is hangoztatta: fontosnak tartja a közpénzügyek rendbetételét, a reformok megindítását. Ezzel együtt nyilvánvaló, hogy kiszámítható gazdasági, szabályozási környezetben tudnak csak tervezni, hosszú távon gondolkodni. A szolidaritási adó új helyzetet teremtett Fáth szerint, hiszen ezt az adófajtát és annak mértékét nem illeszthették a tervekbe a cégek. A vezérigazgató hozzátette: az adórendszer, amelyben most viszszalépés történt, egy eleme a versenyképességnek, s vigyázni kellene, hogy a többi elem ezt ellensúlyozza.
A szolidaritási adó nem újdonság, hiszen arról a befektetők már nyáron tudomást szerezhettek - vélekedett az ügyről Takács János, a Magyar Európai Üzleti Tanács elnöke, a Jászberényben elektronikai eszközöket gyártó, svéd hátterű Electrolux Lehel Hűtőgépgyár Kft. ügyvezetője. Az Audi lépését nem kívánta kommentálni. Ugyanakkor megjegyezte: habár új adónemeknek senki sem örül, a magyarországi multinacionális cégek tudomásul veszik, hogy az államháztartás rendbetétele, a maastrichti kritériumok teljesítése érdekében megszorításokra van szükség. Egyes cégeknek talán jobb lett volna - tette hozzá -, ha a társasági adót emelik, hiszen ez a nagybefektetőknek korábban biztosított adókedvezmények miatt többüket nem érintette volna. Egy új adónem bevezetésére azonban természetesen korábban nem tudtak felkészülni. Mindazonáltal meggyőződése, hogy egy befektetésnek adókedvezmények nélkül is meg kell állnia a lábán, az ilyen juttatás csak egyfajta "plusz".
A megértés mellett azonban szívesen látnák már azokat a tételes kormányzati elképzeléseket, amelyek a magyar gazdaság növekedési pályára állítását, a befektetések ösztönzését szolgálnák. Ráadásul az elképzelések kialakítása során politikai konszenzusra lenne szükség, ami biztosítaná a stabil, választási ciklusokon átívelő befektetői környezetet. Ugyan a fejlesztésekre vonatkozóan jelennek meg tervezetek - ilyen a konvergencia- vagy az Új Magyarország-program -, ám ezek nem elég konkrétak; a pontos lépések megfogalmazásában bármikor szívesen segítenek - ajánlotta fel. Az adókkal kapcsolatban úgy vélte, nemcsak azok mértékével lehet befektetőket idecsábítani, hanem az egyszerűségükkel is: Magyarországon szerinte az adójogszabályok nagyon bonyolultak.
Takács János arról nem tud, hogy az új adóra hivatkozva más nagy magyarországi multik lefújták volna már bejelentett fejlesztéseiket. Az elmúlt néhány hónap eseményei miatt azonban valószínűnek tartotta, hogy azok elbizonytalanítottak olyan befektetőket, amelyek Magyarországra szándékoztak települni vagy itt - egyelőre be nem jelentett módon - további fejlesztéseket terveztek.
A versenyképesség romlik, a terv marad
Az Audi lépése miatt a figyelem középpontjába került problémát körkérdésünkre érdemben az Electroluxon kívül két nagy, Magyarországon is megtelepült elektronikai gyártó, a holland Philips és a finn Elcoteq képviselője kommentálta, valamint a két gépjárműipari cég: a Suzuki és a General Motors. Blazsevácz Péter, a Philips térségi kommunikációs vezetője úgy fogalmazott, jelen pillanatban a kérdés nincs a vállalatnál napirenden. A közeljövőre vonatkozóan azonban sem pró, sem kontra nem kívánt előrejelzésekbe bocsátkozni. Ezt úgy magyarázta, hogy az elektronikai cégek, ha szükséges, talán még a többi iparágnál is gyorsabban változtatnak stratégiát. Ismeretes: Philips-ügyben az utóbbi években a hírek leginkább lehetséges leépítésekről szóltak, ezek azonban jórészt nem igazolódtak be.
Krippl Zoltán, a pécsi Elcoteq-gyár szóvivője úgy fogalmazott: alapvető üzleti stratégiájukat mindeddig nem változtatták meg. Az Elcoteq egyébként egy 50 millió eurós fejlesztést is kilátásba helyezett a pécsi egységben, de szó van arról, hogy idővel akár a cégcsoport központja is a fővárosba költözhet. Ezen túlmenően nem kívánt véleményt nyilvánítani sem a honi adóhelyzetről, sem az Audi lépéséről. Kazuhisa Toda, a Magyar Suzuki vezérigazgatója azt mondta: amikor a Suzuki Motor úgy döntött, hogy Magyarországon hozza létre európai gépkocsigyártó bázisát, hosszú távra tervezett, és nincs ez másképp most sem. Az elmúlt 15 évet sikeresnek értékeli a vezérigazgató, aki szerint ezt az eddig értékesített gépkocsik nagy száma bizonyítja. Kazuhisa Toda közölte: "változatlan lendülettel kívánjuk folytatni fejlesztéseinket, célunk az évi 300 ezer autó elkészítésére alkalmas gyártóbázis és a hozzá szervesen kapcsolódó beszállítói hálózat kialakítása". A General Motors Powertrain szentgotthárdi gyárának kommunikációs vezetője, Légrádi Edit szerint a kormány intézkedései nemcsak a piacon rontják versenyhelyzetüket, hanem a konszernen belül is. Ez - fogalmazott - csak növeli amúgy is meglévő infrastrukturális hátrányukat - az út- és vasúthálózat például a győri régióval összehasonlítva sokkal kedvezőtlenebb. Mindezek ellenére nincs tudomásuk arról, hogy központjuk leállítana beruházásokat Szentgotthárdon. A jelenlegi portfólióhoz kapcsolódó fejlesztések is folytatódnak, ami az eddigi 700 millió eurón túl évente további 60-80 millió eurót jelent. Érdeklődésünket - különböző udvarias magyarázatokkal bár, de - mind a finn Nokia, mind az amerikai General Electric, mind a Flextronics hazai képviselői elhárították. (Munkatársainktól)
