Az idős férfi úgy fogalmazott: a Fidesz meghátrált és elkullogott a Parlament elől. Azzal, hogy félbehagyta nagygyűléseit, hátat fordított a népnek és az erkölcsi forradalomnak - tette hozzá.

A szónokok és a demonstrálók egyaránt úgy értékelik: csatát nyertek az erkölcsi forradalomban azzal, hogy a rendőrség végül nem ürítette ki a teret, hanem kordonokkal keríti el a tüntetőket,

Egy másik szónok arról beszélt, hogy nem ismerik el a jelenlegi alkotmányt, ezért október 23-án este alkotmányozó nemzetgyűlést tartanak a Kossuth téren.

Az Országház főbejárata előtt lévő parkolót a rendőrség fémkordonokkal körbezárta, mögötte méterenként sorfalat állnak az egyenruhás rendőrök. Szintén kordonokkal zárják körbe a Kossuth-szobrot és az országzászló oszlopát.

A Rákóczi-szobor előtt felállított óriási sörsátorban és a szabadon maradt füves területen több mint ezer ember tartózkodott péntek este. Az egybegyűltek a szónokokat hallgatták, majd a Magyar Televízió híradóját nézték. A téren a legtöbb magyar televízió stábja jelen van, hogy élőben kapcsolják a Kossuth teret. A demonstrálók közül sokan Árpád-sávos és nemzetiszínű zászlókat lobogtatnak.

A Parlament körül péntek este a közúti forgalom zavartalan, a 2-es villamos viszont nem közlekedik.

Több tüntető attól tart, hogy az éjszaka folyamán a rendőrség mégis kiüríti a teret, és elmondásuk szerint felkészültek az atrocitásra. Mint azt néhányan az MTI-nek elmondták: "életük és vérük árán is megvédik" a teret.

Szórólapokon ismertetik a nemzetgyűlés alapelveit

Az október 23-án estére tervezett alkotmányozó nemzetgyűlés alapelveit tartalmazó szórólapokat osztogattak pénteken este a Parlament előtt a tüntetők között; a dokumentumot a Forradalmi Nemzeti Bizottmány jegyzi.

A magukat az alkotmányozó nemzetgyűlés szervezőinek nevezők állításuk szerint egymillió példányban hozták el "első körben" a szórólapokat a Kossuth téri demonstráció résztvevőinek, de - mint mondták - az ország különböző városaiba és a tüntetések helyszíneire is eljuttatják azokat. A szórólap dátumozása szerint "október 23-án kelt".

A fénymásolatban sokszorosított lapon, amely az MTI tudósítójához is eljutott, az alkotmányozó nemzetgyűlés alapelvei között például az olvasható, hogy "a Szent Korona minden tagjának kötelessége az ellentmondás és az ellenállás mindenkivel szemben, aki annak az értékrendjét sérti".

Az alkotmányozó nemzetgyűlés második törvénye tartalmazná többek között, hogy a jelenlegi alkotmány hatályát veszíti.

A Forradalmi Nemzeti Bizottmány aláírásával jegyzett szórólapokon harmadik paragrafusként - már az eseményt megelőzően is a múlt idő használatával - az olvasható, hogy a rendelkezéseket közfelkiáltással "elfogadták", s hogy a törvények "elfogadásuk után azonnal hatályba lépnek".

Az alapnyilatkozat azt tartalmazza, hogy a jelenlegi politikai rendszer 16 éve alkotmányellenesen és törvénytelenül gyakorolja a hatalmat, mert megsértik a közérdekű adatok megismeréséhez fűződő jogot, és megtévesztéssel választási bűncselekményeket követnek el.

Péntek este nyolc óra után mintegy másfél ezer ember tartózkodott a Kossuth téren és hallgatta a szónokokat, miközben a rendőrség elkezdte építeni azt a második kordont is, amellyel az Országház főbejárata előtt lévő parkolót zárják körbe.

A demonstrálók között az MTI tudósítója több, ittasnak látszó fiatalt látott, akik provokálták a kordonon belül sorfalat álló rendőröket, de a rendőrök nem reagáltak a provokációra.

A Kossuth téri tüntetők alkotmányozó nemzetgyűléssel kapcsolatos elképzeléseire Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke szeptember 27-én írásban is reagált. A tüntetők egy csoportjának hozzá is eljuttatott petíciójára válaszolva hangsúlyozta. az alkotmányozó nemzetgyűléssel kapcsolatos elképzelések "az alkotmány keretein kívül keresik a megoldást". Hozzátette: "az alkotmány nem rendelkezik sem alkotmányozó nemzetgyűlésről, sem ideiglenes kormányról. Az alkotmány módosítására, illetve új alkotmány elfogadására kizárólag az Országgyűlés jogosult".

Korábban ezzel egybehangzóan nyilatkozott Halmai Gábor alkotmányjogász is, aki arra is felhívta a figyelmet, hogy az Országgyűlés csak kétharmados többséggel módosíthatja az alkotmányt, vagy fogadhat el új alkotmányt.

(MTI)