Méltóságteljes emlékezés a Terror Házánál
A magyar nép, a pesti srácok 1956 októberében halálos sebet ejtettek a kommunizmuson - jelentette ki beszédében Schmidt Mária, a Terror Háza Múzeum főigazgatója.
Hangsúlyozta: ötven évvel ezelőtt a magyar nép világtörténelmet írt, harcba szállt a függetlenségért és a szabadságért az idegen elnyomók ellen.
"A tét a nemzet megmaradása volt, ezért nem számított a túlerő. Ebben a harcban az ország eggyé vált" - fogalmazott Schmidt Mária. Hozzátette: a hatalmon lévőknek csak egy kicsit kellett volna jobban szeretniük hazájukat, mint a hatalmat.
Mint elhangzott, 1956 októberében a magyarság a legjobb arcát mutatta a világnak, így vált a nemzeti összefogás, a hősiesség szimbólumává. Ezért azonban súlyos árat kellett fizetni, a legjobbak kerültek bitóra, börtönbe, százezrek kényszerültek bujkálni, emigrációba.
A múzeumigazgató kiemelte: bár a forradalom és szabadságharc mindössze két hétig tartott, mégis megrengette a világot, megroppantotta a II. világháború után létrehozott békerendet, és lerántotta a leplet a szovjet diktatúra rideg valóságáról. Schmidt Mária szerint a szovjet tankokkal megtámogatott hatalom valójában rettegett, ezért végeztek ki gyermekeket, és építettek ki hatalmas besúgóhálózatot.
Schmidt Mária azt mondta, a Kádár-rendszer végén Nagy Imre és mártírtársai újratemetése hozta meg a fordulatot, akkor vált köddé a kommunizmus legitimitása.
"Egy nemzet sorsát azok a pillanatok határozzák meg, amelyek nemcsak sodródnak, de ők maguk a történelem. Ezekért érdemes élni, ezekből tevődik össze egy nemzet" - jelentette ki beszéde végén Schmidt Mária.
A rendezvényen, amelyet mintegy kétezer ember követett figyelemmel, rövid beszédet mondott két 1956-os bebörtönzött: Balázs Piri László, az 1956 Alapítvány kurátora és Karátson Gábor író-festőművész. A méltóságteljes műsorban fellépett Galambos Lajos (Lagzi Lajcsi) trombitás is.A megemlékezés keretében a Terror Háza Múzeum oldalán felavatták a Hősök falát, és megnyílt az 1956-os pesti srácokat megidéző kiállítás.
(MTI)
