Fejtő mellett Kende Péter történésznek, Király Bélának, az 1956-os Nemzetőrség parancsnokának, valamint egykori felkelőknek a segítségével idézi fel Sylvaine Pasquier, hogy a "szovjet diktatórikus iga" elleni győztes felkelést hogyan és miért verte le véresen ötven évvel ezelőtt a Vörös Hadsereg.

A Nemzetőrség létrehozásával Nagy Imre kormánya a szovjet csapatok teljes kivonását szerette volna elérni. A Pravda október 30-i számában megjelent közlemény azt bizonyítja, hogy a Szovjetunió készen állt a Varsói Szerződés felülvizsgálatára. Október 31-én Franciaország és Nagy-Britannia megtámadták Egyiptomot, és a lap szerint Nyikita Hruscsov szovjet főtitkár ekkor úgy érezte, hogy ha nem "tesz rendet" azonnal Magyarországon, azzal az imperialistákat - a briteket, a franciákat és az amerikaiakat - bátorítja. A Szovjetunió presztízse és a hatalom túlélése volt a tét. John Foster külügyminiszteren keresztül Dwight Eisenhower amerikai elnök olyan megnyugtató üzeneteket küldött Moszkvának, amelyeket a magyarországi beavatkozáshoz való engedélyként értelmezett a Kreml - állítja a lap Kende Péterre hivatkozva.

Moszkva a legnagyobb titokban készítette elő a november 4-i támadást. Andropov nagykövet folyamatosan hazudott Budapesten, Nagy Imre pedig közben deklarálta Magyarország kilépést a Varsói Szerződésből és az ország függetlenségét, valamint értesítette az ENSZ-et. Washington azonban mindent megtett azért, hogy a közgyűlés ne foglalkozzon a témával.

Király Béla szerint a Szovjetunió háborút indított Magyarország ellen, s ha az invázió ellen a "szabad világ" bármit is tett volna, az olyan atomháborúhoz vezetett volna, amelynek első áldozatai a magyarok lettek volna. Az 1938 óta Párizsban élő Fejtő Ferenc 1956-ban az AFP francia hírügynökség kelet-európai főszerkesztőségét vezette és egyszerre látta a magyarországi, moszkvai és pekingi híreket. Véleménye szerint a felkelők mellé álló Nagy Imre 12 nap alatt átlépte azt a határt, amely a nemzeti kommunizmust a parlamentáris demokráciától választja el, s a többpártrendszert a szabad választásokkal sem a kínai, sem a jugoszláv vezetés  nem tudta elfogadni. Így szerinte tulajdonképpen a "testvéri kommunista pártok" hajszolták bele a Szovjetuniót a magyar forradalom leverésébe. Hruscsov nem akarta, hogy a Sztálin halála után meghirdetett reformok a szovjet tömbön belüli szakadáshoz vezessenek, ezért a békés megoldás keresése után ő is a beavatkozás mellé állt.

Franciaországban és Olaszországban számos baloldali gondolkodó a magyar forradalom leverése után lépett ki a kommunista pártból. Fejtő egy vacsorát követő hajnali beszélgetésen maga győzte meg Jean-Paul Sartre írót és feleségét, Simone de Beauvoirt. A történész szerint a kommunizmus mítosza 1956 után Magyarországon eltűnt, miként a rendszer megreformálhatóságának a reménye is. Az ország kiegyezett a Kádár János által bevezetett "puha szocializmussal", amely teret engedett a feketepiacnak és a korrupciónak, valamint a nyugati kapcsolatoknak.

A lap szerint az ötvenedik évfordulón az 1956-os forradalom emléke ahelyett, hogy egyesítené, megosztja Magyarországot. "A populista jobboldal kisajátítja magának a hősi múltat, és megpróbálja a mai szocialistákat a tegnapi sztálinistákhoz hasonlítani". Az 1956-os felkelés az individuális és demokratikus szabadságokért folyt, s volt olyan morális dimenziója, amely ma hiányzik a politikából - írta a L,Express. (MTI)