Ma már nem tűnik olyan jó ötletnek Vlagyimir Putyin orosz elnök finnországi meghívása: Anna Politkovszkaja, a Kremllel szemben közismerten kritikus újságírónő meggyilkolása önmagában is borzolta a kedélyeket. Most pedig Moszkva bejelentette, amire sokan Brüsszelben is számítottak: nem ratifikálja az úgynevezett energiachartát, ami pedig megkönnyítené az EU vállalatainak az orosz energiamezőkhöz való hozzáférést.

- Oroszország nem enged az európai energiaköveteléseknek, és kezdi unni, hogy nyugati vállalatok termelik ki a tartalékait - közölte kerek perec a brüsszeli orosz nagykövet. A hangütés meghiúsítani látszik, hogy a péntek esti, Lahtiban tartandó vacsorán a huszonötök különösebb engedményeket préseljenek ki Putyinból, akár csak a kedvezményes energiaárra vonatkozóan is.

Az EU-orosz feszültséget csak növeli egyrészt a Gazprom fokozatos európai térnyerése, másrészt az, hogy Moszkva vonakodik a nyugati olajvállalatok átlátható kezelésétől. Erre példa, hogy az orosz vezetés megfúrta a Royal Dutch Shell kitermelési lehetőségét a Szahalin-szigeten.

Az unió (jórészt orosz) energiafüggőségének csökkentése már az egy évvel ezelőtti EU-csúcson is felmerült, de Európát igazán a szilveszteri, orosz-ukrán gázválság döbbentette rá: valamit sürgősen tennie kell. Noha az EU gázellátása egynegyed részben függ az orosz behozataltól, az unió energiapolitikája gyerekcipőben jár, a tagállamok márciusban alaposan kilúgozták Andris Piebalgs EU-biztos javaslatcsomagját.

Marad a spórolás: Piebalgs csütörtökön nem először vezette elő a tervet, amely szerint a leendő huszonheteknek 2020-ig húszszázalékos energia-megtakarítást kellene elérniük. Ez évi százmilliárd eurós spórolást jelent.

Az is bizonytalan, hogy a Putyinnal folytatott vacsora előtti munkaülésen közös álláspont alakul-e ki Oroszországról. Míg számos új tagállam - élükön a lengyelekkel és a baltiakkal - sérelmi politikát folytat, az északiak pedig a legszigorúbb jogállami normákat kérik számon, a nagyok (Berlin, London, Párizs) jelentős üzletekben gondolkoznak.

A csúcs másik fő témája az európai innováció fejlesztése. A legújabb javaslat a magyar részről is megpályázott Európai Technológiai Intézet terve: 2008-tól működne, évi 400 millió eurós költségvetéssel. Ennek nagy részét a magánszektornak kellene fedeznie.

Lahtiban várhatóan legalább informálisan felmerül, hogy ki lehet az EU leendő külügyminisztere. Ezt a posztot még a soron következő német elnökség alatt, a jövő év nyaráig bevezetnék. Felvetődött Mikulás Dzurinda volt szlovák kormányfő, illetve Wolfgang Schüssel leköszönő osztrák kancellár neve. Javier Solana, az EU külpolitikai főképviselője állítólag beteg.