Az atomrobbantásra válaszul az ENSZ Biztonsági Tanácsa egyhangú határozatot hozott Észak-Korea ellen. Az Egyesült Államok mindent elkövet annak érdekében, hogy gazdaságilag is teljesen elszigetelje az országot. A bojkott célja, hogy meggyengítse Kim Dzsong Il rezsimjét.

De mit ér a szankció egy olyan ország ellen, „amelyet egy őrült vezet, akit csöppet sem érdekel, hogy a saját népe éhezik”? – teszi fel a kérdést Robert B. Reich az American Prospectben. Reich, aki jelenleg a University of California, Berkeleyn tanít, Clinton elnöksége idején munkaügyi miniszter volt.

Reich úgy véli, a kiéheztetés nem vezet célhoz. „Az észak-koreaiak már most is éheznek. Kim Dzsong Ilt ez láthatóan nem zavarja. A bojkott csak akkor érhetné el célját, ha a katonáknak sem jutna már élelmiszer és ruha, és ezért fellázadnának. De amíg ez be nem következik, rengeteg észak-koreai civil fog éhenhalni.”

Reich szerint a megoldás kulcsa Kína kezében van. „Kim Dzsong Il egyetlen barátja Kína, a jószomszéd, aki olajat és élelmiszert ad. Kína ugyanis nem szeretné, ha megbukna az észak-koreai rezsim, hiszen akkor minden bizonnyal milliós menekülthullámmal kellene megbirkóznia, ráadásul Észak-Korea feltehetőleg dél-koreai fennhatóság alá kerülne. Ez Dél-Koreának sem áll érdekében, hiszen az újraegyesítés nagyon sokba kerülne – sokkal többe, mint a német újraegyesítés.”

Viszont Kína azt sem szeretné, ha Észak-Korea atomhatalommá válna. Ez esetben ugyanis a Kínával nem éppen baráti viszonyban lévő Japán, Dél-Korea és talán Tajvan is atomfegyvert akar majd.

„Ha a kínai vezetés elég bölcs, akkor szépen megvesztegetik Kim Dzsong Ilt. Befektetéseket és infrastrukturális beruházásokat ajánlanak fel neki annak fejében, hogy felhagy az atomfegyver-kísérletekkel. Kim Dzsong Il nem racionális, de a kínai vezetés igen. És ez az egyetlen remény arra, hogy ésszerű megoldás szülessen.”

De ha a vezér teljesen irracionális, akkor talán megvesztegetni sem hagyja magát. Ezzel a lehetőséggel nem számol az amerikai közgazdász-politikus.