Gyermekes cigány apaként úgy érzem, magam is vezethettem volna azt az autót október 15-én, Liszkán, s ez esetben most engem gyászolna a családom s az együtt érzők. Meggyőződésem, hogy semmi nem indokolhatja - különösen emberéletet kioltó - bűntett elkövetését, és semmi sem mentheti fel az elkövetőket. Mint ahogy az elmúlt évek során tapasztalt szörnyű gyilkossági esetek elkövetőinek egyikét sem, bárki legyen a tettes vagy az áldozat! Sokszor cigány volt az áldozat, de a bűntettet sohasem vetítettük rá a bűnelkövető közösségeinek egészére, nem általánosítottunk, nem követeltünk kollektív büntetést. Mert a bűn azé, aki elköveti.

Bízom abban, hogy a hatóságok alapos és szakszerű vizsgálatot fognak lefolytatni, és az elkövetők a magyar törvényeknek megfelelően megkapják büntetésüket, mint bármely más bűnelkövető!

Mélyen megrendült mindenki, aki értesült az esetről: újságolvasók, tévénézők, rádióhallgatók, nem romák és romák egyaránt. Jómagam is, a családomban, baráti, ismerősi körömben lévők is, emberekként és családapákként egyaránt. Kétségtelen, a romák megdöbbenésének és együttérzésének a médiamunkások nemigen igyekeztek hangot adni. Annak ellenére, hogy valamennyi ismert, országos roma vezető és a helyi roma közösség is elítélte a történteket és együttérzésének adott hangot. Annak ellenére, hogy a helyi és környékbeli roma és nem roma emberek gyertyákkal és virágokkal virrasztottak az áldozatért. Ugyanakkor lavinaszerűen kezdtek a történetbe - egyébként nem létező - etnikai indokokat és sajátosságokat is belemagyarázni. Szögezzük le: semmilyen - annak vélt vagy akként beállított - "etnikai sajátosság" nem indokolhat egy gyilkosságot.

Mint ahogy egyetlen gyilkosságot sem tehet elfogadhatóvá semmilyen indok! Még akkor sem, ha az "etnikai sajátosságok" gyűjtőnév alá foglalt sztereotípiák zengedezésébe néhány hirtelen előkerült "romaszakértő" is beállt. Ép a hazug sztereotípiák alapján a híradások a liszkai tragédiához kapcsolódva egyre inkább kriminalizálják a cigányságot, kiterjesztik a felelősségi kört és immár a - szintén nem létező - kollektív felelősséget vetik fel, a bűnelkövetők és nem bűnelkövetők közötti törésvonalat, a romák és a nem romák közötti határvonallá igyekeznek áthamisítani.

A szörnyű esetet romák és nem romák közötti szembenállássá hiszterizáló propaganda - különösen a jobboldal szélsőséges, uszító napilapja által gerjesztett indulatok - súlyos társadalmi robbanással fenyegetnek.

Azokat is felelősség terhel, akik a feszültségeket gerjesztik, de azokat is, akik hallgatásukkal asszisztálnak hozzá.

A szélsőjobb szerint a bűnelkövetésnek etnikai arca van, a romák kollektíven felelősek, és a romákkal szemben a jogállamiság biztosította eszközökön túlmenően kell fellépni.

Hol van a higgadt, mérsékelt jobboldali, az emberi jogokért kiálló liberális, a társadalmi összetartozásért aggódó baloldali értelmiségi, politikus, közjogi méltóság?

Tessék a magyarországi törvényeink szerint működtetni az államot! Végezzék végre szakszerűen a dolgukat a hatóságok: nemre, korra, vagyoni helyzetre, etnikai hovatartozásra való tekintet nélkül. Ehhez kell ragaszkodnunk, ha azt akarjuk, hogy a törvény - és ne az erőszak! - uralkodjon Magyarországon.

Setét Jenő a Roma Polgárjogi Alapítvány igazgatója