Várólista, rend és vizitdíj
A háziorvosnál, kórházakban és szakorvosnál is 300 forintos vizitdíjat kell fizetni január elsejétől. Ebből mintegy 30 milliárdos bevételük lehet a szolgáltatóknak, hiszen náluk marad a pénz. A közkiadások eközben három-öt százalékkal mérséklődnek a remények szerint, ugyanis az elmaradó és felesleges orvos-beteg találkozások nélkül például kevesebb receptet írnak fel. Egy évben a háziorvosnál és a kórházban is legfeljebb 6000 forintot kell fizetniük a pácienseknek vizitdíjként.
Ha valaki nem tartja be a megszokott beutalási rendet, és önállóan választ orvost, akkor a kórházi kezelés 30 százalékát saját zsebből kell állnia. A miniszter erről nem mondott részleteket, ám lapunk úgy tudja: a háziorvos három intézményt ajánl fel a betegnek, ha kórházi kezelésre van szükség. Ha nem ezek közül választ, akkor kell megfizetnie a kezelés árának harmadát. Hasonlóan emelt díjat, de csak 600 forintot kell majd leróniuk azoknak, akik nem a saját háziorvosuktól kérnek terápiát, és a sürgősségi ügyelet indokolatlan igénybevétele után is. A törvénytervezet szerint mentesülnek a vizitdíjtól a hat éven aluli gyermekek, de nem kell fizetni a népegészségügyi szűrőprogramokért, a terhes- és a gyermekágyas gondozásért, valamint a szülészeti ellátásért sem. A rászorultnak minősülő, körülbelül négymillió embernek kedvezményes, 100 forintos vizitdíjat kell majd fizetnie. A rászorultságot a jegyző igazolja. Feltétele, hogy a családban az egy főre jutó jövedelem nem több a legkisebb öregségi nyugdíj kétszeresénél (most 51 ezer forintnál). A kedvezményezettek közé tartoznak a rendszeres gyermekvédelmi támogatásban részesülők, a gyesen lévők, a munkanélküliek, illetve az ápolási díjban részesülők is. A díj hiányzó kétharmadát az állam magára vállalja és juttatja el a szolgáltatóknak.
A vizitdíj bevezetésével a kórházaknak 2007-től, a szakrendelőknek 2008-tól magyar nyelvű számlát kell kiállítaniuk. A beteg ennek alapján ellenőrizheti, hogy a szolgáltató milyen beavatkozásokat számolt el az egészségbiztosítónak. A számlát a betegnek alá kell írnia, ellenkező esetben a biztosító az ellátás értékének tíz százalékát nem fizeti ki. A miniszter szerint ez jelentősen csökkentheti a visszaéléseket. (Molnár Lajos felidézte egy kollégája történetét: a harmincéves férfi elkérte az egészségbiztosítótól az elmúlt egy évben rajta elvégzett kezelések listáját, és azt tudta meg, hogy volt nőgyógyászati ultrahangon, négyszer regisztrálták koraszülöttként és többször elhunyt, sőt boncolták is.)
A kormány meghatározta a biztosítási csomagok alapelveit is. Az alanyi jogon, mindenkinek járó, a csak a biztosítottaknak felkínált, illetve a különleges szolgáltatásokra is jogosító ellátások részletes szabályait később határozzák meg.
