Vita az uniós fejlesztésekről
Vitaindító felszólalásában Gyurcsány Ferenc miniszterelnök a jövő év elejétől 2013-ig Magyarországnak jutó nyolcezer milliárd forint nagyságrendjét érzékeltetendő úgy fogalmazott: a következő két - költségvetési értelemben vett - "szűk esztendővel" párhuzamosan a fejlesztések, beruházások terén "hét bő esztendő" jön. Mint elmondta, a GDP 2-4 százalékának megfelelő extraforrás érkezik majd ide minden évben - hét éven át, aminek hatására érezhetően javul majd a mindennapok életminősége, és ez értelmet ad a jelen nehezen viselhető kényszerű takarékoskodásának. Kóka János gazdasági miniszter arra hívta föl a figyelmet, hogy a fejlesztési pénzeket nem szabad lottónyereménynek tekinteni, mert csak a gondos, előzetes tervezés szavatolhatja, hogy valóban egy új Magyarország épüljön belőlük.
Pelczné Gáll Ildikó fideszes vezérszónok szerint a kormány fejlesztési terve nem hiteles, mert a gazdaság, a költségvetés és a régiók helyzetét tévesen méri fel. A kritika szerint nem számol ugyanis sem a konvergencia-program várható hatásaival, sem pedig azzal a ténnyel, hogy az önkormányzatok komoly forráshiánynyal küzdenek, miközben elvben nekik kellene a fejlesztési pénzek egy részét önrészként bevinni az uniós projektekbe. Pelczné a programok végrehajtásának túlzott centralizációját is bírálta; elfogadhatatlannak tartotta például, hogy minden fontos kérdés a fővárosi "Nemzeti Fejlesztési Ügynökségen" dőljön el, amely így gyakorlatilag "élet és halál ura" lesz az uniós pénzek szétosztásában. (A kormány fejlesztési tervét a KDNP sem támogatta.) Herényi Károly, az MDF szónoka szerint a kormány tervezete túl általános és felületes ugyan, de az "ország egyetlen reménysugara", ha az EU rábólint.