A számbavétel az egyes országok elvi lehetőségeit mérlegelte. Magyarország beválogatása vélhetően azon alapul, hogy van atomerőművünk, Budapesten működik egy kutatóreaktor, amely elvben plutónium előállítására is alkalmas lehet, továbbá a Mecsekben található bizonyos uránérc-készlet. A harminc országot egyébként el-Baradei nem nevezte meg, de a BBC és a CNN szerint a listán szerepel Brazília, Argentína, Ausztrália és Dél-Afrika mellett Kanada, Svédország, Belgium, Csehország, Szlovákia és Magyarország is. Ma egyébként a világon - Észak-Koreával együtt - kilenc atomhatalomról tudunk.

Rónaky József, az Országos Atomenergia Hivatal főigazgatója szerint a nukleáris tevékenységet a világon szabályozó atomsorompó-rendszer ugyan lukacsos, de állandóan igyekeznek javítani rajta. A NAÜ folyamatosan ellenőrzi a szerződéshez csatlakozott államok nukleáris létesítményeit. Kamerákkal figyeli az ott folyó munkát, bármikor helyszíni ellenőrzést tarthat. Be nem jelentett helyekre is bemehet, bárhol mintákat vehet. Az Európai Unió összes országa ratifikálta az erre vonatkozó egyezményt. A NAÜ kijelentette, hogy azokban az uniós országokban, amelyek nem atomhatalmak, nem folyik atomfegyverek előállítására utaló tevékenység. Magyarország volt az első, amelynél az ellenőrök ezt megállapították 2004-ben.

Kérdésünkre, hogy mi van akkor, ha Magyarország mégis atomhatalommá akarna válni - Rónaky azt mondta: atomfegyvert három módon lehet előállítani. Először is uránércből, amelyből viszonylag nagy mennyiség található a Mecsekben. Nincs meg viszont nálunk az a rendkívül bonyolult és drága technológia, amellyel dúsítani lehet az ércet. Plutóniumból ugyancsak előállítható atombomba. Ezt az anyagot az atomerőművek kiégett fűtőelemeiből bonyolult technológiával lehet kinyerni. Csakhogy ez még nem fegyver minőségű, bombának nem jó. A harmadik megoldás kutatóreaktorok átállítása plutónium gyártására, ezt az utat választotta Észak-Korea is. Ilyen reaktor van Budapesten is, de ehhez egy hatalmas, ráadásul veszélyes radiokémiai üzemre van szükség. Rónaky szerint mindebből látható, hogy egyik út sem igazán járható hazánk számára. Ennél is fontosabb, hogy ilyen szándék Magyarországon nincs. A magyar politika ilyen pálfordulása valószínűleg azonnali hatálylyal páriává tenne bennünket a nemzetközi közösségben.

Magyarország egyébként három nemzetközi szerződést - az 1968-as atomsorompó-egyezményt, a NAÜ-vel 1972-ben kötött biztosítéki egyezményt és ennek 1998-as kiegészítő jegyzőkönyvét - is aláírta. Ezek lehetővé teszik, hogy az ügynökség ellenőrei bejelentett és meglepetésszerű ellenőrzést is tegyenek a magyar atomlétesítményekben - mondta lapunknak Valki László nemzetközi jogász. Ez az ellenőrző rendszer teljes mértékben kizárja, hogy Magyarország nukleáris fegyverkezési programokat indítson.