A Fidesz- és a KDNP-frakció vezetője maradt csak az ülésteremben, a tagok közül volt, aki be sem jött, a többiek pedig kivonultak, amikor a kormányfő a két szűk esztendő szigorú fiskális politikájáról beszélt. Mind Navracsics Tibor, mind pedig Semjén Zsolt elsősorban fenntartásait hangoztatta az elmondottakkal kapcsolatban.

Nemcsak a T. Házban, a Kossuth téren sem történt meglepő. Mert már az sem meglepő, hogy az 1956-os forradalom 50. évfordulója aligha lesz olyan, mint amilyennek az államfő és a polgárok többsége szeretné. Sólyom László egy szegedi megemlékezésen kijelentette: az egykori forradalmárok, a Nagy Imre-félre tradíciókat hangsúlyozó reformszocialisták és az emigráció '56-os hagyományainak egyesítésére van szükség. Erre egyelőre várni kell, s úgy tűnik, hogy az MDF javaslata a jubileum méltó megünneplésére is süket fülekre talál. A Parlament előtt október 23-án alkotmányozó nemzetgyűlést tartanak a tüntetők, a Fidesz ma dönt saját megemlékezése helyszínéről, a kormányszóvivő pedig leszögezte, mindenképpen lesz állami ünnepség a Kossuth téren.

Sok idő nincs már a tér rendbetételére és a technikai előkészületekre, az pedig érzékelhető, hogy a helyfoglalások káoszában sem a politikusok, sem a hatóságok nem akarnak elhamarkodottan dönteni: "a feleknek maguknak kell megegyezniük". A tér "téliesítői" azt mondják, a kormány nem veheti el a néptől a tulajdonát, a Kossuth teret, azaz nem mozdulnak. Így egészen közelről láthatják majd, ahogy egy 6,5 méteres átmérőjű fehér gömbön egy táncos emelkedik majd a magasba, hatalmas nemzetiszínű zászlóval, s persze lesz majd tűzijáték is - a szervezők, okulva az augusztus 20-i tragédiából, állandó kapcsolatban lesznek a meteorológiai szolgálattal. A Kossuth tériek és a Jobbik hívei tegnap a Fővárosi Bíróság Markó utcai épülete előtt követelték a "politikai foglyok" szabadon bocsátását.

Akad másfajta aggodalom is. Orbán Viktor és a külföldi misszióvezetők legutóbbi találkozója után, az ott elhangzottakra hivatkozva, állítólag több nagykövet megkérdezte: kellőképpen szavatolni tudja-e a Külügyminisztérium az ünnepségre érkező állam- és kormányfők biztonságát. Mindezt Horváthné Fekszi Márta külügyi államtitkár közölte a parlamentben, Szabó Zoltán (MSZP) kérdésére válaszolva. A képviselő szerint a Fidesz elnöke az egy héttel ezelőtti találkozón mondott beszédében a biztonsági helyzetre hivatkozva "legalábbis óva intette" a budapesti nagyköveteket attól, hogy állam- és kormányfőik október 23. környékén Magyarországra látogassanak. A Fidesz cáfolta, hogy a párt elnöke bizonytalanságot keltett. Anynyit mondott: saját rendezvényeiken garantálják a biztonságot. Ami biztosnak tűnik: információink szerint Traian Basescu román elnök és Dominique de Villepin francia kormányfő sem jön el a budapesti megemlékezésekre. Mindkét fővárosban az ottani belpolitikai eseményekkel magyarázzák, hogy hat nappal az ünnepségek kezdete előtt lemondták az utat. Romániát Calin Popescu-Tariceanu kormányfő fogja képviselni, a miniszterelnök az eredeti tervek szerint is elkísérte volna Basescut. Villepin helyett Philippe Douste-Blazy külügyminiszter érkezik Budapestre.

"Négyszemközt" a kormányfõ és a Fidesz frakcióvezetõje