Egy misztérium bukása
Hónapok óta zajlanak és még a következő napokban is tartanak azok a tudományos tanácskozások, amelyek pályázaton nyerték el a Magyar Tudományos Akadémia Történettudományi Bizottságának támogatását. A rendezvénysorozatnak vitathatatlanul Az 1956. évi magyar forradalom ötven év után című, tegnap kezdődött, ma is folytatódó nemzetközi konferencia jelenti a csúcspontját. A tegnapi ülésen többen mondtak köszöntőt. Vizi E. Szilveszter, az MTA elnöke Henry Kissinger tanulmányát idézte, amelyben az egykori amerikai külügyminiszter megállapítja, hogy Amerikának nem volt érdeke, hogy háború robbanjon ki, ezért magára hagyta a történelmet író Magyarországot. Király Béla nyugalmazott vezérezredes a forradalommal kapcsolatos tévhiteket cáfolva megállapította, hogy az ország semlegességének kimondása, a Varsói Szerződésből való kilépés bejelentése nem oka, hanem következménye volt annak, hogy az oroszok megkezdték hazánk elözönlését. Egyed Ákos, az Erdélyi Magyar Múzeum Egyesület elnöke azt hangsúlyozta, hogy a határon túli magyarság az ötven esztendővel ezelőtti napokban szívben és lélekben együtt volt anyaországi nemzettársaival. A professzor szerint a magyar nemzet 1848. március 15-én született, 1956. október 23-án pedig újjászületett.
A konferencia bevezető előadását tartó Jürgen Kocka, a Nemzetközi Történész Bizottság most leköszönt elnöke az 1956-os magyar eseményeket egy az angol forradalommal kezdődő világtörténelmi folyamatba ágyazva tárgyalta. Leszögezte, hogy a forradalmon olyan változásokat ért a modern történettudomány, amelyek alapvetően alakítják át a társadalmat és a legtágabb értelemben vett kultúrát. Az első nagy forradalmi ciklus az amerikai és a francia forradalommal vette kezdetét, és az 1848-as forradalmakkal zárult. Az ebben a korszakban zajló átalakulásokra a jogtörés, az erőszak is jellemző, amiként az evolúciós változásoktól való különbözés. Valószínűleg igaza volt Marxnak, aki a forradalmakban a történelem mozdonyát látta, állapította meg a német történész. 1848 után a forradalmi törekvések mind egyértelműbben mutatnak szociális irányba, ami arra utal, hogy az ipari proletariátus követelései kerülnek előtérbe. A következő nagy forradalmak azonban mégsem ott robbannak ki, ahol a proletariátus erős. Az orosz forradalmakhoz hasonló események zajlanak Európa fejletlen részein is, ezeket azonban ellenforradalmak követik. Ám a megrázó átalakulások nem állnak le, hanem Ázsiában - elsősorban Kínában - folytatódnak. A második világháború folyamán és azt követően nemzetközi méretekben sokan reménykednek benne, hogy a szovjet modell megoldást jelenthet a kapitalizmus igazságtalanságaira. Az 1956-os magyar forradalom Jürgen Kocka szerint sok tekintetben az 1848-as forradalmakhoz volt hasonló. Hiszen korántsem csupán szociális célokat tűzött maga elé, hanem átfogó változásokat kívánt elérni a demokratikus viszonyokban, az emberi szabadságjogok és a nemzeti függetlenség terén. 1956 a szovjet modell csődjét jelentette, állapította meg a német történész. 1956-ban egy misztérium bukott meg. Nevezetesen: hogy 1917 világforradalmat indított volna útjára. 1956 megmutatta, milyen törékeny a szovjetrendszer, mennyire a hadsereg erejétől függ a stabilitása.
A másik bevezető előadást Glatz Ferenc tartotta. Az akadémikus egyebek között azt emelte ki, hogy az általánosan elterjedt hiedelmekkel ellentétben 1956 októberében nem valamiféle szociális indítékú lázadás tört ki Magyarországon. A felkelés első számú oka a szovjet megszállásban, valamint az azzal összefüggő politikai és társadalom-lélektani körülményekben keresendő.
Sipos Péter professzor a szuezi válság kérdéseit elemezve arra hívta fel a figyelmet, hogy 1956 nem csupán hazánk történelmében jelent választóvonalat, hanem a nemzetközi politikában is. A Szovjetunió a kommunista blokkon belüli meggyengülését ekkortól igyekszik a Közel-Keleten, illetve az úgynevezett harmadik világban kompenzálni.
Romsics Ignác a magyar állam és társadalom helyzetéről szólva leszögezte, hogy az 1950-es évek első felében hazánkban nem csupán az 1945-1947 közötti korszakhoz, hanem a háború előtti helyzethez képest is romlottak a viszonyok. A történelmünkben példa nélküli diktatúra jószerével minden magyar családnak okozott sérelmet. A rendszer a saját bázisát sem kímélte. A forradalmat ez az általános, minden területre kiterjedő válság robbantotta ki.
