A mostani győzelem 60 000 nézőt tett boldoggá a Morumbi stadionban, bár a gólok csak az után kezdtek záporozni, hogy Antonio Carlost, a Rómából is jól ismert, veterán védőt váratlanul kiállította a játékvezető. A harminchét éves, korábbi sokszoros válogatott futballista leküldése (37. perc) után a szabadrúgás-specialista kapus, Rogerio Ceni ezúttal legurította a labdát, és Danilo "bevarrta". Három perccel később a legújabb brazil klasszisjelölt, a jobbhátvéd Ilsinho "talált", majd Leandro fejesével még a szünet előtt 3-0-ra módosult az állás. A második félidőben Alex Silva és Aloisio, aztán a meccs lefújásakor az ünneplés következett.

Annál inkább, mert a vetélytárs Santos 4-3-ra kikapott a Botafogótól. A mérkőzés fordulatai a legnagyobb időket idézték; azokat, amelyekben Garrincha, Didi, Amarildo vagy Zagallo varázsolt Botafogo-mezben, és a Dorval, Mengalvio, Coutinho, Pelé, Pepe ötös termelte a gólokat a Santos csapatában. A Maracana stadionban azonban most csupán tízezer néző látta a találkozót... Az eredmény - a házigazda szempontjából - így alakult: 1-0, 1-1, 2-1, 2-3, 4-3. A Botafogo harmadik gólját Ze Roberto szerezte, de ez nem az a Ze Roberto, akit a világbajnokságon láttunk, ő ugyanis a Santosban játszik. Két perccel később (a 85.-ben) a cserejátékos Juca döntötte el a meccset.

Így a Sao Caetano ellen 2-0-ra győztes Gremio jött fel a második helyre, ám az igazi nyertesnek a Sao Paulo látszik...