Önkormányzati reform: pénzzel préselnek
Amint az eddig is sejthető volt, az önkormányzati reform egyrészt a közoktatási, másrészt a helyhatóságokat érintő igazgatási területeken kezdődhet meg 2007-ben - derül ki egy lapunk birtokába került munkaanyagból. Az államreform bizottságban készült anyag a középtávú terveket - így a jövő évi büdzsét - illetően is az Országgyűlés feles többségével átvihető törvénymódosítási lehetőségekből indul ki. Ezek egyaránt érintik az önkormányzatokat, a regionális intézményrendszert és a kistérségi szintű társulásokat.
Utóbbiakat már számos, a jövő évi költségvetési tervek között szereplő tétel is ösztönözné a megújult működésre. Egyes feladatok kistérségi szintre terelésében nagy szerepe lehet a normatív támogatások átszabásának: csökken az alapnormatívák száma és öszszege is, az így adódó többletforrás pedig a kistérségi és mikrotérségi intézményfenntartáshoz kötődik majd. A feladatellátás átalakítását jelzi, hogy 2008-tól a települési jegyzői feladatok 60 százaléka a kistérségi központ településjegyzői hatáskörébe megy át. Ez többek között az igazgatási kiadások lefaragásában is jelentős előrelépést hozhat, ösztönzőleg hat ugyanis az ezer alatti lélekszámú települések körjegyzőséghez való csatlakozására - utóbbiaknál pedig a támogatás emelkedése valószínűsíthető.
Komolyabb megtakarítást a közoktatásban a finanszírozott pedagógusi helyek, vagyis a szükséges kapacitás jövő évi meghatározása hozhat, a szociális ellátórendszert pedig inkább középtávon igazítják majd a lakosságszámhoz rendelt szükségletekhez. Utóbbi meghatározását nagyban segíti majd a jövőre létrehozandó országos nyilvántartás.
Kétharmados szavazati többséghez kapcsolódó jogalkotási lehetőségek híján az önkéntes regionális feladatellátás erősítésével élhet a kormányzat. Ennek kapcsán egyrészt alulról, a települési és megyei szintről, másrészt a központi kormányzattól vándorolhatnak át, például az útépítéssel és -fenntartással, a közlekedéssel, a Volán-társaságok beszerzéseivel, a közmunkával és foglalkoztatással, egyes egészségügyi ellátásokkal kapcsolatos feladatok és források a regionális döntéshozói szintre. Ezen pénzeknek egy része már a 2007-es költségvetésben is külön, a régiókra vonatkozó, az egyes régiókra lebontott fejezetben szerepel majd. E fejezet elköltéséért pedig az önkormányzatokat és a területfejlesztést felügyelő miniszter lesz a felelős, a döntésekbe bevonva többek között a regionális fejlesztési tanácsokat, a megyei közgyűlések elnökeit, a megyei jogú városok polgármestereit, a kistérségi társulások elnökeit.
A regionális társulások ösztönzésében persze az uniós forrásoknak is kiemelt szerep jut, a másik, vagyis a számos feladattól "megszabadított" megyék oldalán pedig többek között az igazgatási kiadások csökkentésével lehet számolni. A megyei normatív támogatások összege 2007-ben várhatóan hétmilliárd forinttal lesz kevesebb, mint 2006-ban - olyan jogcímek szűnnek meg például, mint a települési hulladék közszolgáltatás fejlesztése, az állatkerti támogatás vagy a sportpályák felújítása.
A tervezett reform lényeges eleme a gazdálkodási fegyelem erősítése egyrészt a hitelfelvételi gyakorlat feltételeinek szigorítása, másrészt a válságköltségvetésből finanszírozható közszolgáltatások körének szűkítése révén - utóbbi részben a kikerülő feladatok kistérségi szintre terelését segítené elő. Fontos változás, hogy szigorú feltételekhez kötnék az önhiki (önhibájukon kívül hátrányos helyzetű önkormányzatok támogatása) igénybevételét. A jogosult települések lélekszáma ugyan az eddigi 500 helyett 100 fő is lehet, ám pénz csak akkor jár, ha körjegyzőséghez tartozik a település, 2008-tól pedig általában csak akkor, ha a kistérségi szinten támogatott feladatot nem egyénileg, hanem a társulás keretében látja el.
Emellett komoly változások lennének a számviteli és gazdálkodási ellenőrzést illetően is: az uniós támogatásoknál nagyobb szerep jut majd az Államkincstárnak, a könyvvizsgálatot pedig az Állami Számvevőszék felügyeli majd. S hogy ezek tapasztalatai ne maradjanak haszontalanok, növelik az önkormányzati vezetők felelősségét, magyarán szankcionálhatóak lesznek döntéseik miatt.
Lényeges kérdés az évek óta napirenden lévő, ugyanakkor változatlanul hagyott önkormányzati finanszírozási rendszer átalakítása. A tervezet szerint a cél az, hogy a helyi adórendszer változtatásával növeljék az önkormányzatok helyi bevételeinek arányát, ugyanakkor az országos egységes ingatlanadó mellett nem lesz arra lehetőség, hogy - részben politikai megfontolásból - jelentős bevételi tételekről lemondjanak, vagyis ne vessék ki az adót a helyhatóságok. Az ingatlanadót 2008-tól vezeti be a kormány, az a munkaanyagból sem derül ki egyértelműen, hogy ez csak a lakáscélú, avagy a céges ingatlanokra is vonatkozik-e majd - a pénzügyi tárca utóbbi megnyilvánulásai alapján viszont elképzelhető, hogy csak a lakáscélú ingatlanokra. Az iparűzési adóteher emellett csökkenhetne - vagy a mérték vagy az adóalap módosítása révén. Az államreform bizottság azt nem zárja ki a dokumentumban, hogy a későbbiekben megszűnjön az adónem, esetleg más helyi adók emelkedése mellett. Azt leszögezi a munkaanyag, hogy az értékalapú ingatlanadó bevezetése előtt célszerű még 2007-ben lebonyolítani az adóalapok bevallását. Az adóadminisztráció pedig - hasonlóan néhány egyéb igazgatási tevékenységhez - kistérségi szintre kerülne.
A tervek tehát az eddig kommunikált regionális és kistérségi feladatellátás felé terelő irányba mutatnak - kétharmados törvények megszavazása híján többnyire a feladatok újraszabása és az ezekhez társított költségvetési összegek átcsoportosítása, csökkentése révén. Komolyabb megtakarítás középtávon a közoktatási rendszerben, az igazgatási kiadásoknál, valamint regionális szinten a kórházi ellátásnál jelentkezhet a munkaanyag szerint.
A reform megvalósíthatóságával kapcsolatban komoly kérdés viszont - s erre maga a munkaanyag is kitér -, hogy az nagyban függ a települési önkormányzatok lépéseitől, hogy a források és feladatok áthelyezése okozta problémát racionalizálással, valós átalakítással, vagy a hiány, illetve hitelfelvétel növelésével próbálják megoldani (igaz, utóbbit is erősebben korlátoznák, mint ma). Lényeges továbbá, hogy valóban erősödjön a pénzügyi fegyelem, ami egyébként az Állami Számvevőszék tapasztalatai szerint ma is jelentős kívánnivalókat hagy maga után, ám a rendszeres ellenőrzések hatására érzékelhető a fejlődés. A munkaanyag nyilván nem említi, ám nem lehet megfeledkezni az önkormányzati választások eredményéről sem, amely révén egyfajta "társbérlet" alakult ki a koalíciós kormány és a nagyrészt ellenzéki vezetésű önkormányzatok között. Ez - mint azt a Lamperth Mónika által a regionális tanácsok összetételéről mondottak kapcsán kialakult botrány is mutatja - komoly kockázatot jelenthet.
