Korlátozott szankciók Észak-Korea ellen
Japán továbbá hat hónapra kitiltotta kikötőiből az észak-koreai hajókat és leállítja (nem túl jelentős) észak-koreai importját. Dél-Korea ezzel szemben elérte, hogy minden szankció alól kivonják azokat az ipari parkokat, amelyekben északi munkások déli cégeknek dolgoznak. Megfigyelők szerint a Kínából importált üzemanyag és élelmiszer mellett ezek az ipari parkok tartják életben Észak-Koreát. A szankciók nem érintik a turizmust sem, amelynek során dél-koreaiak utaznak északra.
Az USA és Japán által beterjesztett szankciótervezetet a BT gyorsan elfogadta, amiben jelentős szerepe volt a régen látott amerikai rugalmasságnak. A Fehér Ház hangsúlyozta, hogy ezúttal a nemzetközi fellépésben bízik, és nem tervez egyoldalú katonai lépést. John Bolton ENSZ-nagykövet szerint a vita nem az USA és Észak-Korea, hanem Észak-Korea és a világ többi része között folyik. Washington tekintettel volt a kínai és orosz érdekekre, és nem erőltette a katonai erővel való fenyegetést sem. Phenjan így is hevesen reagált. ENSZ-nagykövete, Pak Gil Jon gengszterizmusnak nevezte a határozatot. Az észak-koreai rezsim viszont tegnap már azt jelezte a Phenjanban tárgyaló orosz külügyminiszter-helyettesnek, hogy a KNDK kész lenne mégis folytatni a hatoldalú megbeszéléseket.
Az észak-koreai atomkísérlet okozta felzúdulás elterelte a figyelmet a dél-koreai Ban Ki Mun ENSZ-főtitkárrá választásáról. A világszervezet leendő vezetője már tegnap figyelemre méltó lépést tett, amikor az eddigi szöuli pozíciót új minőségében is megerősítve az Észak-Koreával való közvetlen párbeszédre szólította fel az Egyesült Államokat.
A külvilág a szankciókkal csak csekély nyomást tud kifejteni Észak-Koreára, ami fontos tanulság Irán és néhány más ország számára. Becslések szerint mintegy negyven állam képes rá, hogy rövid időn belül atomfegyvert gyártson.
