Hókotrás, fűnyírás, díjszedés eladó
Eladósorba került az Állami Autópálya Kezelő (ÁAK) Zrt. is. A mintegy 530 kilométer autópályát és 130 kilométer autóutat üzemeltető cég 2007-es magánosításáról az elvi döntés már megszületett. A gazdasági és a pénzügyi tárca azonban még nem jutott dűlőre arról: tőkeemeléses tőzsdei privatizációval vagy szakmai befektető bevonásával adjon-e túl a társaság kisebbségi részvénycsomagján. A gazdasági tárca mindenesetre hamarosan meghosszabbítja az ÁAK autópálya-üzemeltetési szerződését. A társaság két évre szóló, még élő jogosítványát felváltó konceszszióval az állam igyekszik értékesebbé tenni a céget. Az állami sztrádák üzemeltetési feladataira kizárólagos jogot biztosító új szerződés futamidejéről egyelőre nincs döntés. Ennek ellenére valószínűnek látszik, hogy az ÁAK az autópályák üzemeltetési, fenntartási feladataira, így a többi között a hóeltakarításra, a fűnyírásra 15-25 éves időszakra kap majd mandátumot.
Szintén a társaság privatizáció előtti kistafírozását szolgálja díjszedési jogosítványának küszöbönálló hosszabbítása is. A 430 kilométernyi állami és 220 kilométernyi koncessziós autópályán a következő másfél évben a lépés nem hoz érezhető változást - az autósok jármű-kategóriától függetlenül matricával róhatják majd le az úthasználat díját. A megújuló szerződés szerint azonban az ÁAK nem maradhat majd ki az autópályák elektronikus díjszedő rendszerének (ED) működtetéséből sem.
Az aktuális tervek szerint 2008 januárjára kiépülő rendszerben a társaság feladata az ellenőrzés lehet. Így 2008 és 2011 között az ÁAK ügyel majd arra, hogy a személygépkocsik, kisebb teherautók matricával, a 3,5 tonnánál nagyobb teherautók az elektronikus rendszerben fizessenek az autópálya-használatért. Az ED 2011-es kiterjesztése, a matricák eltűnése után pedig már mindenkinek a használatarányos díjrendszerben számláznak majd.
Az ÁAK privatizációs trenírozását azzal tehetnék teljessé, hogy a céget megszabadítják az autópálya-beruházások finanszírozásához eddig felvett 135 milliárd forintnyi, illetve az év végéig még felveendő 25 milliárd forintnyi tartozásától. A hitelek szanálásáról azonban egyelőre éppen úgy nincs döntés, mint ahogy arról sem: a társaságba milyen módon vonják be a magántőkét. A gazdasági tárca a korábbi elképzeléseknek megfelelően tartja magát ahhoz, hogy az ÁAK-t tőkeemeléssel, tőzsdei úton privatizálják. A cég 20-40 százaléknyi részvényének piacra dobásától hozzávetőleg 30 milliárd forint bevételt remélnének. A pénzügyi tárcánál viszont a hírek szerint a szakmai befektetők bevonását támogatnák. Az ÁAK kisebbségi részvénycsomagjának eladásával számoló terveik részleteiről azonban keveset tudni.
Az állami autópálya-társaság üzleti értékét befolyásolhatja az is: mi lesz a sorsa a cég kezében lévő negyven százalékos AKA-részvénycsomagnak. Ha az aktuális terveknek megfelelően az ÁAK a következő hónapokban túlad az M5-öst üzemeltető koncessziós társaság részvénycsomagján, és a magánbefektetők hatvan százaléknyi tulajdoni hányadára vonatkozó opciós jogon, 20-25 milliárd forint bevételt könyvelhet el. Ha viszont opciós jogával élve megvásárolja az AKA magánbefektetőinek részvényeit, értékes üzletrésszel gyarapodik. Igaz, ezzel egyúttal át kell vállalnia az AKA több százmilliárd forintos hitelállományát is.
