Pénzügyi és kereskedelmi szankciókkal sújtotta Észak-Koreát hatnappal korábban végrehajtott kísérleti atomrobbantásáért az ENSZBiztonsági Tanácsa. A világszervezet tagjai egyhangúlag fogadták el ahatározatot, amely kimondja: minden állam megállíthatja azÉszak-Koreába tartó vagy onnan induló szállítmányokat, hogyellenőrizze, nem tartalmaznak-e tömegpusztító fegyvereket, vagy ezekelőállításához szükséges anyagokat. A határozat ugyanakkor egyértelműenkizárja katonai erő alkalmazását Észak-Koreával szemben.

Ezenkívül a Biztonsági Tanács minden országtól megköveteli annakmegakadályozását, hogy Észak-Korea tömegpusztító fegyverek gyártásáhozszükséges anyagokat vásároljon, valamint, hogy zárolják minden olyanszemélyek és vállalkozások javait, amelyeknek közük van az országnukleáris programjához. A határozat lehetővé teszi, hogy utazásitilalommal sújtsák azokat az embereket és családtagjaikat, akiktámogatják vagy népszerűsítik az észak-koreai fegyverprogrammalkapcsolatos phenjani politikát. Ugyancsak tilalom alá került aluxusáruk Észak-Koreába irányuló exportja.

A dokumentumban felszólítják Phenjant arra, hogy álljon el mindenesetleges további kísérlettől, s folytassa azokat a tárgyalásokatatomprogramjának feladásáról az Egyesült Államokkal, Oroszországgal,Kínával, Japánnal és Dél-Koreával. A szankciókkal sújtott Észak-KoreaENSZ-nagykövete gengsztermódszernek nevezte és elutasította aBiztonsági Tanács határozatát.

A világszervezet azt követően jelentette be, hogybüntetőintézkedéseket hoz Észak-Korea ellen, hogy ország október 9-énkísérleti atomrobbantást hajtott végre. Mint ahogy a határozat isfogalmaz ez egyértelmű veszélyt jelent a nemzetközi békére ésbiztonságra. Az eredeti amerikai szövegtervezeten Oroszország és Kínakövetelésének megfelelően enyhítettek valamelyest, így került be ahatározatba az a kitétel, amely kizárja a katonai erő alkalmazását.

Üdvözölte az Észak-Koreát sújtó BT-határozatot az amerikai elnök, valamint a brit és a francia külügyminiszter.

"Ha Észak-Korea vezetője ellenőrizhető módon felszámolja fegyverkezési programját, az Egyesült Államok és más országok készek lennének segíteni az országot gazdasági téren" – reagált a döntésre George Bush amerikai elnök.

Észak-Korea ENSZ-nagykövete országa nevében megbocsáthatatlannak minősítette és visszautasította a BT határozatát, valamint azzal vádolta a testületet, hogy gengszter módszereket, kettős mércét alkalmaz. Kijelentette, hogy Észak-Korea hadüzenetnek fogja tekinteni és "fizikai ellenintézkedéseket tesz", ha az Egyesült Államok tovább fokozza a nyomást Phenjanra.

Az Európai Bizottság elnöke az egységes kiállást, és Kína szerepvállalását dicsérte. Örömmel üdvözölte, hogy Peking az észak-koreai áruszállítmányok ellenőrzésével kapcsolatos fenntartások ellenére támogatta az Észak-Korea ellen bevezetett korlátozásokat. Barroso szerint ez fontos az iráni atomprogram körüli vita rendezése szempontjából is.

Peking reményét fejezte ki, hogy a BT-határozat a válság békés, tárgyalásos úton történő megoldásához vezet. Felszólította ugyanakkor az érintett feleket, hogy tanúsítsanak önmérsékletet, helyezkedjenek óvatos és felelős álláspontra, hogy elejét vegyék a helyzet romlásának, és újraindulhasson a hatpárti tárgyalások folyamata.

A hatpárti tárgyalások orosz küldöttségvezetője közölte, hogy Phenjan a Koreai-félsziget atommentes övezetté változtatását célzó tárgyalások folytatását szeretné.

Észak-Korea kész konstruktív szellemben tárgyalni arról, milyen lépéseket kell tenni ahhoz, hogy a Koreai-félsziget teljesen atomfegyvermentes legyen - számolt be az orosz külügyminiszter-helyettes.

(forrás:MTI)