Katona-áldozat a Pénzügyminisztériumban
Gyurcsány Ferenc miniszterelnök pénteken elfogadta Katona Tamás lemondását, ezért kezdeményezi a Pénzügyminisztérium államtitkárának tisztségéből történő felmentését - áll a tegnap délelőtt Danks Emese kormányszóvivő aláírásával kiadott közleményben. E szerint Katona Tamás azt követően "ajánlotta fel" a lemondását Gyurcsánynak, hogy a miniszterelnök "figyelmeztette őt a nyilatkozattételi fegyelemre, a kormányzati tisztviselőkkel szembeni elvárásokra". A közlemény szerint mindazonáltal nagyra értékelik az államtitkár munkáját, akire továbbra is számítanak "más, később meghatározandó beosztásban".
A közlemény külön ki is tér arra, hogy Katona ingatlanadóval kapcsolatos kijelentése adott okot az egyébként szokatlan kormányfői figyelmeztetésre. Az államtitkár ugyanis egy csütörtöki szakmai rendezvényen azt találta mondani, hogy az ingatlanadót csak az átlagosnál értékesebb, a 9,5 millió forintnál többet érő otthonokra vetnék ki. Később az MTI-ben a pénzügyi tárca kért pontosítást: a mondat kiegészült azzal, hogy "jelenleg még nincs döntés arról, hogy az alsó értékhatárt hol húzzák meg".
A kormányszóvivői közlés szerint a miniszterelnök "megengedhetetlennek és elfogadhatatlannak tartja", hogy a tisztviselők nyilatkozatai olyan szándékokat tulajdonítsanak a kormánynak, amelyekről még semmilyen formában nem született döntés. A közlemény céloz arra, hogy Katona Tamás nem először követi el ezt a hibát. Katona Tamás korábban - a kormányt képviselő pénzügyi államtitkárként - az Országos Érdekegyeztető Tanács ülésén ugyanis azt mondta: a kormány "nyitott" arra az elképzelésre, hogy ne az alsó 15 százalékos kulcsot emeljék meg 20 százalékosra, hanem a 15 százalékosat 17-re, a 20 százalékosat 23-ra. Ez lehetővé tette volna a járulékemelés egy részének a viszszavonását is - utóbbit a szociális partnerek igencsak jó néven vették volna. Az alkuból azonban nem lett semmi: a szabad demokraták közölték, csak az áfaegységesítést hajlandók elfogadni, velük másról nem egyeztettek. Ezt követően született az a közlés, hogy a pénzügyi államtitkár félreérthetően fogalmazott. Ám ahogyan azt nem hitte senki, hogy az államtitkári közlés tényleg csak az új terv tárgyalására tett ígéret volt, és nem az elfogadásának a bejelentése, azt sem igazán hitték el, hogy Katona Tamás "felsőbb utasítás" nélkül mondott volna ilyet.
Katona távozásának okát azért sem lehet csak a nyilatkozati fegyelem be nem tartásában látni, mert az már sokszor fordult elő, hogy minisztériumi tervekről beszéltek tisztviselők szakmai fórumokon. Megfigyelők inkább úgy vélik: vélhetően az ingatlanadóval kapcsolatos kijelentés volt az utolsó csepp a pohárban, vagy talán csak a megfelelő indokra várt a kormányfő. Azt már korábban is rebesgették: meghatározó szocialista politikusok és a miniszterelnök is elégedetlen a Pénzügyminisztérium teljesítményével. Itt főként a költségvetési tervezés nehézségei (a bevételi számokat rendre nem sikerült eltalálni, alultervezik a kiadásokat), az adótörvények állandó újraírása jöhet szóba, de az is, hogy a konvergenciaprogram valójában nem sikerült igazán jóra: a reformok részletei, a hiánycsökkentés mélyebb alátámasztása hiányzik, miközben a megszorító csomag összetételét is érték kritikák.
Több frakciótag állítólag egyenesen követelte Katona leváltását, az pedig szeptember elején derült ki: a kormányfő vélhetőleg fontolgatja Veres János pénzügyminiszter leváltását, persze valamikor a költségvetés elfogadása után. Erre utalt, hogy szeptember elején a Magyar Hírlap a miniszter távozásáról szóló hírét nem éppen nagy határozottsággal cáfolta a kormányfő ("nincs napirenden a kormány átalakítása" - mondta). Már akkor hallani lehetett arról: az MSZP elnökségében is helyet foglaló Veresnek meglehetősen nagy a támogatottsága a pártban és a frakcióban ahhoz, hogy ezt a lépést Gyurcsány könnyedén megtegye. Vélelmezték többen: a miniszter helyett ezért majd államtitkárának kell távoznia. A Katona Tamás székének megingásáról szóló híreket azonban a pénzügyminiszter egy hónapja lapunknak kategorikusan cáfolta.
Mások szerint az is lehet, hogy Katona Tamás viszi majd el a "hamisítási balhét" - vagyis ráfogják a balul sikerült költségvetési trükköket. Katona maga azonban állítja: nem volt hazugság a költségvetésben, és nem titkoltak el adatokat. A Magyar Narancs tegnapi számában megjelent (a leváltása előtt készült) interjújában az államtitkár arról beszél: egyetlen adatot sem kozmetikáztak, egyetlen olyan adat nincs, amit most utólag ne vállalhatnának. Az interjúban az államtitkár azt magyarázza: a hiányszámok hirtelen megugrásai elszámolási viták eredményei, és korábban is tudni lehetett, mennyit költünk autópályára, vadászgépekre vagy miként módosítja a nyugdíjreform elszámolása a hiánymutatót.
Úgy tudni, a pénzügyi tárca mostanában rendkívüli energiákat mozgósít arra, hogy tudatosítsa: az adatok módosítása mögött általában "mindenki által tudott", vagyis a szakértők számára ismert tények álltak, nem titkoltak semmit. A kérdés ugyanis a hitelesség: a módosított adatokat közlő minisztert vagy államtitkárt sehol sem fogadják jó szívvel. Valószínű, ez áll a Veres János távozásával kapcsolatos találgatások mögött is - ezek újra felerősödtek. Utoljára ugyanis akkor váltottak le hasonló pozícióban lévő államtitkárt a minisztériumban (Thuma Józsefet), ráadásul hasonló időpontban, a költségvetés készítése közben, mielőtt távozott volna László Csaba a miniszteri székből. Most is azt találgatják: az államtitkár távozása nem előkészítése-e a minisztercserének.
Erre - mondják - akkor lenne mód, ha olyan államtitkárt sikerülne találni Katona Tamás helyére, aki képes jó kapcsolatot ápolni a frakcióval. Veres János miniszter nagy előnyének ugyanis ez utóbbit tartják, míg esetleges utódjelöltjei ilyen tulajdonságokkal nem rendelkeznek (Bokros Lajos és Surányi György mellett az a Draskovics Tibor merült fel, akit Veres váltott a székben, és aki László Csabát követte - éppen a mostanihoz hasonló államtitkár-váltási forgatókönyv után).
Ugyanakkor az, ha az új államtitkár minisztériumi ember lenne - Karácsony Imréné adópolitikai és Várfalvi István költségvetési szakállamtitkárt emlegetik esélyesként -, azt jelentené: a tárca szakmai irányítását vinné továbbra is az államtitkár és maradna a politikusminiszter.