Kitiltanák a boltból a szarkákat
Magyarországon lopják a teljes kiskereskedelmi forgalom arányában a harmadik legnagyobb mennyiséget Európában - állítja a brit Centre for Retail Research (CRR) nemrég közreadott felmérése. Az első helyen Csehország végzett, a második Szlovákia mellé azonban hazánk is odafért a dobogóra: nálunk 2006-ban a kiskereskedelmi forgalom 1,38 százaléka tűnt el, amivel két hellyel léptünk előre 2005-höz képest a toplistán. A most vizsgálat alá vont 24 európai államban - hiányzik közülük a rövidesen csatlakozó Románia és Bulgária, ellenben ott van a nem EU-tag Svájc és Norvégia is - a kiskereskedelmi áruforgalom 1,24 százaléka tűnik el évente. Ez a vizsgált boltok forgalmában, amely a teljes európai kiskereskedelem 18 százalékát teszi ki, 29 milliárd eurós kárt jelent, illetve további 7,9 milliárdot kell az üzleteknek biztonsági befektetésekre költeniük, hogy szinten tudják tartani a bolti tolvajlás mértékét - pontosabban vélhetőleg ennyivel többet fizetnek a becsületes vásárlók.
Nem kaptunk konkrét számot a hazai láncoktól arról, hogy az éves üzleti tervükben hány százalékra kalkulálják előre a lopás miatt kieső bevételeket, illetve ez hogyan jelenik meg a polcokon lévő áraikban. Az Auchantól jelezték: a tanulmányban szereplő 1,38 százalékos értéket eltúlzottnak érzik, náluk jóval alacsonyabb az ismeretlen eredetű raktári hiány. Ami a biztonsági ráfordításaikat illeti, egy áruház beruházásának átlagban másfél-két százaléka a biztonsági berendezések értéke. Egy másik vezető lánc nevének elhallgatását kérő biztonsági főnöke elmondta: egy nagyobb üzletnél havi átlagban náluk 290 és 320 közötti esetszámot regisztrálnak, ami alapján az összes láncra vetítve éves szinten 50 ezer nyilvánosságra került esetet jelent. A lopások átlagos értéke itthon 5200 forint - ebben benne van a kisiskolás gyerek által bátorságpróbaként zsebre vágott Túró Rudi, de a szervezett bűnözői csoportok többmilliós zsákmánya is. Tudomása szerint az egy elkövető által egy boltból ellopott legnagyobb összeg nálunk 5,8 millió forint volt - igaz, ezt nem egyszerre, hanem hónapokon keresztül, apránként emelte el a delikvens. A teljes esetszámra csak tippelni lehet, míg ő négyszeresére teszi a fel nem derített úgynevezett látens lopások számát. Kincs István, a több magyarországi áruházlánc, mint az Auchan és a Tesco biztonsági partnereként működő Őrmester Kft. elnök-igazgatója szerint ez az arány egy a tízhez is lehet. Mindazonáltal a CRR által produkált 1,38-as arányszám Csikós Gellértnek, az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) a láncok biztonsági főnökeit is tömörítő kereskedelembiztonsági albizottsága az elnökének sem stimmel. Nem igazán érti, a CRR honnan szerezhette az adatait, mivel szerinte a hiány a fő lopási célpontoknak számító láncoknál egységesen egy százalék alatti, a kisebb boltoknál pedig jellemzően jóval alacsonyabb, mint a láncoknál.
A brit felmérés szerint mindenesetre a raktárhiány okaiban a második helyen az alkalmazotti visszaélések állnak: a lopások 37 százalékát alkalmazottak követik el, bár Kincs István, az Őrmester Kft. elnöke úgy tapasztalja: azzal, hogy a szuper-, hipermarketek és diszkontok eladóterülete egyben raktárként is funkcionál, az arány egyre inkább a vásárlók "javára" tolódik el.
Információink szerint a láncok intenzíven lobbiznak, hogy a notórius visszaeső bolti szarkákat Németországhoz hasonlóan itthon is kitilthassák az üzlethelyiségekből. Nálunk adatvédelmi előírásokba ütközik a CRR-felmérésben igen jól teljesítő Németországban (1,02 százalék a lopás aránya) régóta működő, ott "hauseverbot" néven ismert rendszer, ami gyakorlatilag egy láncok közti feketelistát jelent. A bevásárlóközpontok biztonsági főnökei megkapják a sokszoros visszaeső bolti tolvaj nevét és fényképét, amit a belső, a személyzet által használt helyiségekben kitehetnek. Az ilyen módon megkülönböztetett személyek csak speciális engedéllyel és biztonsági felügyelettel vásárolhatnak az adott üzletben.
- Gyakorlatilag ahány bolti tolvaj, annyiféle trükk és szokás létezik - mondta egy nevének elhallgatását kérő biztonsági cég vezetője. Tippeket nem akart adni, de a leggyakoribb ráutaló magatartás a "véletlenül" nyitva felejtett sporttáska (pláne, ha azt a földön hagyják), a kapucnis nagykabát, de csoportos elkövetésnél a figyelemelterelő kamubalhék sem ritkák. Bár rendszerint a kassza és az érzékelőkapu elhagyása után állítják meg a delikvenst, ennek oka inkább az előzetes megfigyelés, mint a milliókba kerülő csúcstechnika. Az érzékelőkapuk is könynyen kijátszhatók, ha valaki ismeri a módját - árulta el a szakértő. Az áruházi megfigyelés és elfogás túl azon, hogy egy biztonsági munkatársnak 8-12 órányi intenzív odafigyelést jelent, nem teljesen veszélytelen foglalkozás: informátorunk cégénél havi rendszerességgel fenyegetik meg életveszélyesen az áruházi detektíveket, és arra is volt példa, hogy "céges közbelépésre" is volt szükség a kolléga védelmében. A CRR-vizsgálat is megállapítja: a felderítésre került lopások túlnyomó többségében a rendőrség nem foglalkozik érdemben az esettel.
