A demonstráció a véleménynyilvánítás alapvetően ad hoc megnyilvánulási formája, a gyülekezési törvényből ez olvasható ki - hangsúlyozta lapunknak Halmai Gábor alkotmányjogász. Szerinte az ilyen rendezvények időben korlátozott voltára utal, hogy a tüntetést csupán be kell jelenteni, és azt csak igen kivételes esetben lehet megtiltani. Ebből kiindulva a rendőrségnek nem is kellene tudomásul vennie a több hétre vagy hónapra bejelentett demonstrációkat - véli Halmai.
Álláspontja az, hogy a közterület eredeti rendeltetési céljától eltérő, tartós igénybevételét más szabályok szerint kell elbírálni, vagyis a szervezőknek közterület-foglalási engedélyért kellene folyamodniuk. A hosszabb ideig tartó, nagy tömegeket vonzó események helyszínén biztosítani kell a más jogszabályokban foglalt feltételeket is, ideértve a járványügyi, az árusítással vagy a köztisztasággal összefüggő szabályok betartását is. Mindezeket az arra illetékes állami szerveknek számon is kell kérniük - gondolja a kutató. Halmai kifogásolja, hogy a demonstráció tudomásulvételekor nem voltak tekintettel a parlamenti ülésszakra. Egyértelmű - szögezte le -, hogy amikor az Országgyűlés ülésezik, a tüntetés súlyosan veszélyezteti a népképviseleti szerv működését.
A közterületek használatáról szóló fővárosi rendelet szerint a minősített közterületekre - ilyen a Kossuth tér is - csak különösen indokolt esetben adható közterület-használati hozzájárulás. Ezeken szolgáltató tevékenységet - kulturális vagy sportrendezvény kivételével - nem engedélyeznek. A kitelepülőknek szabott tarifa szerint fizetniük kell: például egy kivetítőért naponta és négyzetméterenként 2000, az ideiglenes színpadért naponta és négyzetméterenként nyolcvan, a sörsátorért havonta és négyzetméterenként - nagyságtól függően - 750-2000 forintot számlázhatnak.
