Világot járó ereklyék
Ma már a pszichológia tudománya is tisztában van az elme, a hit, a vizualizáció, a meditáció gyógyító erejével, és az elmúlt évtizedekben megerősödött az a tudományos hozzáállás, amely azt vizsgálja objektív eszközökkel, hogy a hit milyen hatással van a hívők életére, életmódjára, egészségére.
A katolikus szentkultuszhoz hasonlót egy másik világképben is találunk: a buddhizmusban. A buddhizmus egyrészt filozófia, életmód, másrészt vallásként is felfogható. Szentjei a buddhák és a bodhiszattvák, akik a hívők szerint megvilágosodtak és megszabadultak a földi lét káprázatából, mégis hajlandók újra megtestesülni a földön, hogy a szenvedő emberek segítségére legyenek. És nemcsak életükben, hanem haláluk után is segítik a törekvőket, hátramaradt relikviáik ugyanis képesek arra, amire ők voltak képesek életükben: jelenlétükben sokkal könynyebb megszabadulni a negatív tudatállapotoktól, haragtól, irigységtől, mindentől, ami az élet szenvedését adja, és megerősödni a pozitív tudatállapotokban, harmóniát, megelégedettséget és nem múló boldogságot alakítani ki.
Ma és holnap a budapesti Petőfi Irodalmi Múzeumban kiállított buddhista ereklyék öt éve járják a világot. A budapesti eseménnyel egy időben a New York-i természettudományi múzeumban nyílik hasonló kiállítás. Pest után a relikviák, amelyek Olaszországból jöttek, a prágai Keresztelő Szent János-templomba mennek egy hétvégére, majd Párizs az úti céljuk. Végleges helyük egy 152 méter magas szobor szíve helyén lesz Indiában, Kusinagárban, azon a helyen, ahol Sákjamuni Buddha, a sákják nemzettségéből származó muni, bölcs "meghalt", testét hátrahagyva a nirvánába távozott. Követői indiai szokás szerint elhamvasztották a tetemét, és a hamuban gyöngyöket találtak. A buddhista tanok szerint a gyöngyök azok az ereklyék, amelyek minden megvilágosodott testének elégetése után itt maradnak, hogy a fizikai síkon tovább segítsék a megvilágosodásra törekvőket. A kiállításon láthatók Buddha-tanítványok, Ananda, Modgaljajana, Sáriputra, Nagardzsuna, valamint Milarepa, a XI. és XII. század fordulóján élt híres jógi és költő, Jese Cogyal, egy női megvilágosodott, valamint Atisa relikviái. Ő az első évezred fordulóján megreformálta a tibeti buddhizmust és megalapította a négy nagy ortodox tibeti szektát.
A szent csontjai, ruhadarabjai, a keze által érintett könyvek a buddhizmusban ugyanúgy ereklyék, ahogy a katolicizmusban is, kereskedni tilos velük, aki ezt a szabályt megszegi, az a keresztényeknél a szimóniának nevezett bűnbe esik. Lehet, hogy ezért ingyenes ez a hétvégi kiállítás is, bár természetesen adományokat elfogadnak a szervezők, sőt állításuk szerint rengeteg jó karmát gyűjt az, aki anyagilag támogatja az ereklyék utaztatását. Ez természetesen a búcsúcédulákra emlékeztet, de hát a buddhista egyházak a történelem során, ahogy a tibeti, a Sri Lanka-i vagy a japán is, ugyanúgy, ahogy a katolikus egyház, a saját befolyásuk növelésére használták a relikviákat.
Az ereklyék egyébként sztúpák belsejében lapulnak, és csak nehezen hozzáférhetők a nagyközönség számára. Magyarországon a mátrai Tar község határában található egy ilyen síremlék, amelyet 1992-ben, a magyar buddhista szent (bodhiszattva), Kőrösi Csoma Sándor halálának 150. évfordulóján avatott fel az a buddhista közösség, amely most a kiállítást szervezi.
