Nem merült fel, hogy ez forradalom
Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek, a katolikus püspöki kar elnöke a közelmúltban újabb rangos tisztséget nyert el: öt évre megválasztották az Európai Püspöki Konferenciák Tanácsának vezetőjévé. A testület fennállásának három és fél évtizede során még soha nem töltötte be ezt a posztot magyar egyházi személyiség, bár Seregély István egri érsek kétszer is viselte az alelnöki tisztséget.
Megválasztásának körülményeiről a bíboros szűkszavúan nyilatkozik, mint mondja, érdemi részleteket nem szabad nyilvánosságra hozni. Annyit tudni, hogy a tanács 34 ország püspöki karának vezetőjéből áll: közülük elvileg bárki elnök lehet. A titkos szavazás előtt nincsenek felszólalások, nincsenek programbeszédek.
A tanács ülését most először Oroszországban, Szentpéterváron tartották. A választás több fordulóban zajlott. Már az első körben Erdő Péter kapta a legtöbb szavazatot, később aztán az abszolút többséget is sikerült megszereznie. Talán egyházjogi munkássága is szerepet játszott ebben. (Csak találgatni lehet, hogy kik voltak a legkomolyabb vetélytársak. Feltehetően azok, akiket alelnökké választottak: a horvát Josip Bozanic bíboros és a francia Jean-Pierre Ricard bíboros.)
Rövid időn belül ez a második nemzetközi egyházi elismerés: Bölcskei Gusztáv református püspök személyében a múlt hónapban a Református Világszövetség európai tanácsa is magyar jelöltet választott elnökké. Pedig nálunk a katolikus és a református vallás sem egyeduralkodó, ráadásul nem is tartozunk az erősen vallásos országok közé.
Talán éppen ezért esett magyarokra a választás - próbál magyarázatot találni Erdő Péter. Mi, magyarok - mondja -, hozzászoktunk a pluralizmushoz, rákényszerültünk arra, hogy tudomásul vegyük, másmilyen emberek is élnek a környezetünkben. Lehetséges, hogy "egy magyar egyházi vezető fogékonyabb a párbeszédre, mint az olyan püspök, aki vallásilag homogén országból érkezik". A másik ok az lehet - vélekedik a bíboros -, hogy Magyarország a közepén fekszik Európának: a tőlünk keletebbre és nyugatabbra lévők mentalitását is jól ismerjük.
Az európai püspöki karok képviselői a szentpétervári találkozó után záróközleményt adtak ki, amely szerint az egyháznak nem célja és nem szerepe, hogy a többi vallást elutasítva megőrizze Európát kereszténynek.
"Ez így természetes. Nem ringatjuk magunkat abba az illúzióba, hogy Európa keresztény erőd, ahol minden a keresztény értékek szerint történik. Nekünk nem erődöt, hanem értékeket kell védenünk" - mondja Erdő Péter. A bíboros másképp látja teljesíthetőnek az egyház küldetését: vonzóan kell bemutatni azt, amit a kereszténység értékekben és életformában hordoz.
A záróközlemény a nyugat-európai állapotokat elemezve a hit válságáról beszél. Erdő Péter szerint ugyanez a volt szocialista államokra is érvényes. Pontosabban: nem a hit és az egyház van válságban, hanem a kultúra, ami visszahat az élet minden területére, így a vallásra is. A bíboros úgy látja, hogy a válság kialakulásában nagy szerepet játszottak az antropológiai változások. Egész egyszerűen ma mások az emberek, mint akár csak pár évtizeddel ezelőtt is voltak.
Az audiovizuális eszközök például rendkívül nagy hatással vannak az olvasásra, a logikus gondolkodásra, a döntéshozatali képességekre. Még a demokrácia alapjait is átformálják. A klasszikus nyugati demokráciák - mondja Erdő Péter - abból indultak ki, hogy a pártok a különböző társadalmi csoportok képviseletében megfogalmaznak programokat, ezeknek a helyességéről igyekeznek minél szélesebb rétegeket meggyőzni, aztán az emberek sok szempontot mérlegre téve eldöntik, melyik pártnak van nagyobb igazsága, és ennek megfelelően szavaznak.
Csak éppen az érveknek már jó ideje egyre kisebb szerep jut, mindinkább a reklámok és az érzelmi ráhatások dominálnak. Ez a jelenség a közéletben is kezd jellemzővé válni - teszi hozzá Erdő Péter. Az egyháznak élnie kell azokkal a lehetőségekkel, amelyek az audiovizuális kultúrában rejlenek, de fontos az is, hogy megismertesse az emberekkel az írásba foglalt katolikus tanításokat. Adódnak időszakok, amikor az egyháznak alapvető képességek fejlesztésében, így az értő olvasás készségének elsajátításában is segítenie kell.
A szentpétervári tanácskozáson szó esett a magyarországi belpolitikai eseményekről is: részben magánbeszélgetéseken, részben hivatalos fórumokon. Már csak azért is, mert korábban XVI. Benedek pápa bejelentette, hogy imádkozik a konfliktus mielőbbi békés megoldásáért.
A püspöki karok vezetőinek találkozóin az a szokás, hogy az összes jelenlévő rövid "országbeszámolót" tart. Ezt tette Erdő Péter is, aki egyebek mellett ismertette azt az állásfoglalást, amelyet a magyar püspöki kar a belpolitikai válság kapcsán hozott nyilvánosságra. Az állásfoglalás bírálja a hazugságra épülő politikát, egyúttal elítéli az erőszakot.
A külföldi püspökök nagy vonalakban tisztában voltak azzal, hogy mi történik Magyarországon, hallottak a kormányfő balatonőszödi beszédéről, a tüntetésekről és a zavargásokról, meg arról is, hogy a parlament bizalmat szavazott a miniszterelnöknek. Ugyanakkor nem lehet azt állítani, hogy Magyarország reflektorfénybe került volna. "Csehország és Lengyelország kormányválsággal küzd, Ukrajnában meglehetősen bizarr politikai helyzet alakult ki, Szlovákiában is komoly gondok vannak. Nem csak minket figyel a világ" - állapítja meg Erdő Péter.
A Kossuth téri tüntetők forradalmároknak tekintik magukat. Kérdésünkre, hogy akadt-e olyan egyházi vezető, aki forradalomnak minősítette az eseményeket, Erdő Péter hangsúlyozza: "senki nem említette, hogy ez forradalom lenne. A püspökök inkább a magyar gazdaság helyzete miatt aggódtak. Ma már az egész régió más képet fest, mint korábban gondoltuk. Egyetértés volt abban, hogy sokkal komolyabban kell foglalkoznunk azokkal a szociális és emberi problémákkal, amelyek a térség valamennyi országában jelentkeznek."
