A parlamenti bizottság ellenzéki kezdeményezésre ült össze a Fővárosi Büntetés-végrehajtási Intézetben. Az ülésen rendőrségi vezetők, országgyűlési biztosok és emberi jogi aktivisták mondták el véleményüket a szeptemberi budapesti zavargások rendőri intézkedéseiről, valamint megszólalt két, az intézkedések során előállított fiatal hozzátartozója.

Dénes Balázs, a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) elnöke szerint videofelvételek vannak arról, hogy rendőrök akkor is bántalmaztak állampolgárokat, amikor már magatehetetlenül a földön feküdtek. Hozzátette: ilyen esetekben vizsgálatoknak kellene indulniuk. Megjegyezte azt is, jogszabályi hivatkozással kellene alátámasztani, milyen esetekben használhatnak símaszkot a rendőrök az intézkedések során. A TASZ részéről megszólalt Pelle Andrea ügyvéd is. Mint mondta, hat olyan esetről tudnak, amikor előállítottakat bántalmaztak, illetve megalázóan bántak velük.

A Nemzeti Jogvédő Alapítvány nevében Arató Balázs ügyvéd elmondta: az intézkedések során előállított személyeket fogva tartásuk alatt bántalmazták, provokálták, az esetek nyomozati szakában indokolatlanul helyeztek előzetes letartóztatásba egyeseket.A bizottság ülésén megszólalt két beadványtevő: egyikük egy előzetes letartóztatásba helyezett egyetemista fiú édesapja volt, másikuk olyan személy, akit szeptember 20-án állítottak elő a rendőrök. Mindketten azt hangsúlyozták, hogy ártatlan, a zavargásokat az utcán szemlélő, vagy éppen hazafelé tartó embereket is előállítottak a rendőrök, sőt ütötték-verték őket. Egyikük arról is beszélt, hogy a kőbányai rendőrkapitányságon "elképesztő állapotok" uralkodtak, hátrabilincselt kezű embereket ütlegeltek a rendőrök.

Az ombudsmanok hiányosságokat találtak

Takács Albert, az állampolgári jogok országgyűlési biztosának általános helyettese arra hívta fel a figyelmet, hogy a gyülekezési törvénynek számos hiányossága van. Hozzátette, hogy az eljárásokkal kapcsolatos beadványokat, panaszokat a rendőrségnek meg kell vizsgálnia, hiszen ez az ő érdekük is.

Péterfalvi Attila adatvédelmi biztos a közterületi kamerák által rögzített képek felhasználhatóságának jelentőségéről beszélt, Lenkovics Barnabás ombudsman úgy fogalmazott: "mindenki a mundér becsületét védi és magyarázkodik", ez pedig nem megoldás.

A hozzászólások és a képviselői kérdések után Kondorosi Ferenc, az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium államtitkára azt mondta, már dolgoznak a gyülekezési törvény módosításán. Megjegyezte: "nem a legszerencsésebb megoldás", amikor a zavargások alatt őrizetbe vett állampolgárokat közös zárkába helyezik súlyos bűncselekmények elkövetőivel. Csere László, a büntetés-végrehajtás országos parancsnoka az őrizetesek zárkákban történő elhelyezéséről elmondta: a fővárosban betartották az úgynevezett elékülönítési szabályt. Hozzátette, hogy vizsgálatot kezdeményez az őrizetbe vett személyekkel való bánásmóddal kapcsolatosan.

Kőszeg szerint nem a példastatuálás ideje van, hanem a megbékélésé

Kőszeg Ferenc, a Magyar Helsinki Bizottság vezetője az ülésen elmondta, beszélgetett a zavargások kapcsán fogvatartott személyekkel, akik közül többen beszámoltak arról, hogy megbilincselésük után bántalmazták őket a rendőrök, esetenként még a rendőrautóban, sőt a rendőrségi épületben is. Egyikükhöz mentőt kellett hívni, de a bilincset az orvosi ellátás idejére sem vették le róla. Volt, akit másfél órán keresztül hátrabilincselt kézzel térdepeltettek.

A zavargások kapcsán az elsőfokú bíróságok az összes ügyészi indítvány 84 százalékában elrendelték az előzetes letartóztatásokat, másodfokon azonban már ezek jelentős részét hatályon kívül helyezték. Volt olyan eset, ahol a gyanúsított védő nélkül vett részt a letartóztatáson - mondta a jogvédő. Megjegyezte, hogy ezek az esetek korántsem példa nélküliek, csak most a politika rájuk irányította a figyelmet. Magyarországon általában nem tekinthető ritkának a rendőri bántalmazás, csak nagyon nehéz bizonyítani. Az emiatt indult nyomozásoknak csupán 20 százalékában kerül sor vádemelésre. Az előzetes letartóztatások esetében pedig általánosságban elmondható, hogy a bíróságok nem egyszer csak ráteszik a bélyegzőt a rendőrség által kezdeményezett és az ügyészség által továbbított indítványokra, ugyanis 90 százalékban helyt adnak azoknak.

Kőszeg Ferenc a kormányoldalt arra figyelmeztette, hogy már nem a példastatuálás ideje van, hanem sokkal inkább a megbékélésé. Az ellenzéki képviselők figyelmét pedig arra hívta fel: nem tűrhető el, hogy bárki is  az 56-os eseményekhez hasonlítsa az MTV székházánál történteket.

A főkapitány visszautasította a rendőrség megbélyegzését

Az országos rendőrfőkapitány visszautasította a testület általános megbélyegzését. Bene László elmondta: az események kapcsán 28 nyomozást indított az ügyészség rendőrök ellen, ami azonban nem tekinthető soknak, figyelembe véve, hogy szeptember 18-19-20-án éjszaka több ezer rendőr, sok ezer intézkedést hajtott végre.

A rendőrfőkapitány szerint a jogvédő szervezetek kettős mércét alkalmaznak: úgy vélik, a rendőr tanú nem tanú, míg mindenkinek az igazát feltételezik, aki hozzájuk fordul. Hozzátette, hogy a tévészékház ostroma után ötven embert vettek őrizetbe, további harminc után nyomoznak. Nehezményezte, hogy a rendőrök emberi jogairól nem esett szó. Ezzel összefüggésben megjegyezte, 184 rendőr sérült meg a zavargások során.

(MTI)