"A demokratikus versengésnek több előfeltétele van" - olvasható a blogban. Ezen feltételek közül "bizonyos értelemben a legfontosabbnak a következőt minősíti: "Annak a közmeggyőződésnek a létezése, hogy a versengő pártok mindegyike a közjót szolgálja. Annak elfogadása, hogy bár az általuk kínált alternatívák lényegük szerint különböznek egymástól, mégis valamennyi elfogadható irányba viszi az országot. A mai magyar demokráciának ez a pillére repedt meg az elmúlt években. A magyar politikai élet főszereplői – most itt nem méricskélek – mintha kötőszót használnának, úgy hazaárulózzák le egymást. Mindennapos az ellenfél demokratikus elkötelezettségének megkérdőjelezése; az egyik lefasisztázza a másikat, az meg lekommunistázza az előzőt. Természetesen kettőn áll a vásár. De abban az értelemben is, hogy mindegyik politikai szereplőnek kettős felelőssége van! Először is tartózkodni kell minden olyan megnyilvánulástól, kijelentéstől vagy cselekvéstől, amely megalapozott kétségeket ébreszthet másokban az adott párt demokratikus és nemzeti elkötelezettségével kapcsolatban. Másodszor pedig a pártoknak csak kellő megalapozottsággal szabad riválisaik demokratikus és nemzeti elkötelezettségét kétségbe vonniuk."

Gyurcsány Ferenc példákat is hozott, "mindkét oldalról": "Gyanítom, hogy nem volt igaza Antall József ellenzékének, köztük nekünk, szocialistáknak sem, amikor a néhai miniszterelnököt a Horthy korszak restaurációjának szándékával vádoltuk. Akkor sem, ha Antall habitusa, világlátása távol állt tőlünk. De hibáztak azok is, akik Bokros kiigazítását a nemzet tönkretételének titulálták, és a kialakult szociális feszültségek kihasználására építették politikájukat. Más példát említve határozottan azt gondolom, hogy nem szabad együttműködni a MIÉP-pel, még akkor sem, ha nem hiszem, hogy a FIDESZ antiszemita párt volna, de igaz itt is, hogy „madarat tolláról…”. Viszont az is igaz, hogy egy környezetéből kiragadott félmondat alapján nem volt fair Európa-ellenesnek kikiáltani Orbánt, utalok itt az „Európán kívül is van élet…” megjegyzésre."

"Olyanfajta kölcsönös fenyegetettség érzés alakult ki, amelyben erodálódnak a demokratikus normák. A hazát menteni igyekvő hevület feloldást ad minden más szabály betartása alól" - állapítja meg a Gyurcsány. - "E meglehetősen avítt politikai állóháború szereplői nemcsak egymásnak, hanem önmaguk szerepértelmezésének is foglyai"..."Saját féligazságainkat, hazugságainkat leplezzük, riválisainkét felnagyítjuk és dramatizáljuk. A politikán kívüli világ ezt a politika különálló hazugságvilágának hiszi. Pedig ennél bonyolultabb a helyzet" - folytatja. - Magyarországon nincs széles talapzatú, erős, öntudatos, teljesítményközpontú, büszke polgári kultúra. A demokratikus rendet nem az erős polgárság, hanem a rendszerváltás pár ezer fős társadalmi elitje hozta létre. A szabadságot szeretjük, a vele járó felelősségtől menekülünk. Törvény és szabálykerülő kultúránk van, a túlélésre rendezkedtünk be" - olvasható az amoba.hu-n Gyurcsány Ferenc blogjában.

Gyurcsány Ferenc szerint eben a helyzetben a magyar politikai elit "saját küldetésének beteljesítéséért nem tekinti nagy áldozatnak, hogy kiszolgálja ezt a társadalmi kultúrát. Nem szembesít, hanem ígér"..."Ezekkel az ígéretekkel két esetben van baj. Ha betartják, meg ha nem. Ha betartják, akkor tönkremegy a gazdaság, ha elfelejtik, sérül az egyébként is gyenge demokratikus kultúra."

Saját felelősségéről szólva a miniszterelnök leszögezte: "Én is része lettem, vagyok ennek a világnak. Felelősségem miniszterelnökként nagyobb majdnem mindenkinél. Ennek tudatában mondom, erkölcs, igazság és hazugság dolgában sem jobbak, sem rosszabbak nem voltunk riválisainknál. Ez mentség? Nem, ez ítélet."

Nem azonos azonban a két oldal felelőssége. Gyurcsány Ferenc úgy látja, a közös felelősség elvállalása nem érvényes a demokratikus elkötelezettség, vagy az idegengyűlölő eszmékkel szembeni védettség szempontjából: "Nem gondolom ugyanezt a demokratikus elkötelezettségről, legalább is, ami az intézményi, procedurális normák betartását illeti. Az elmúlt nyolc évben kiderült: a magyar baloldalnak és a liberálisoknak sokkal fontosabb az alkotmányos normák megtartása, mint jobboldali riválisainknak. De van még valami: a magyar baloldal végig megőrizte immunitását, az idegengyűlölő, nacionalista politikai áramlatokkal szemben. Ebben a térségben, sőt, ebben az országban ez sem kis teljesítmény."

Az őszödi beszéd középontjában azonban az állóháború súlyos következményei álltak. Gyurcsány Ferenc megírta: "Régóta tudtam, hogy rossz úton járunk, és kerestem a változtatás lehetőségét. Kerestem, mint sokan, akik egy megromlott, ámítástól, tettetéstől, féligazságoktól terhelt kapcsolatot kívánnak rendbetenni. Amikor miniszterelnök lettem, két évvel ezelőtt, akkor nem tudtam, nem mertem, nem tettem."

Az okokról ezt olvashatjuk: " Jó darabig nem láttam kellő pontossággal a részleteket. Mi tagadás, nem tudtam szembefordulni saját 2002-es programunkkal sem. Sem felhatalmazásom, sem alternatív programom nem volt. A költségvetési kiigazítás önmagában nem program. A strukturális reformok, a fejlesztések intenzív időszakát elő kellett készíteni. Ráadásul úgy éreztem: felelősségemet csökkenti, hogy aki velem szemben áll, az miközben gazdasági nemzethalált vizionált, újabb és újabb „népboldogító” szociális javaslattal állt elő, teljesen irracionálissá téve a közéleti diskurzust. Európa legnagyobb költségvetési hiányától szenvedve egyszerre ígértek adócsökkentést és tizennegyedik havi nyugdíjat. De hozzá kell tennem, nem mentségként, inkább magyarázatként: nem hittem meggyőző erőmben, képességemben, és nem voltam biztos a választók bölcs belátásában sem."

"Persze mondhatják, hogy akkor is, az erkölcs az erkölcs. Ez igaz" - Ismételten felvetette azonban azt az erkölcsi problémát: "Politikusként ahhoz kellett volna asszisztálnom, hogy előkészítsem azok kormányzását, akik nemcsak nem kívántak (és ma sem kívánnak) szembenézni a tévhitek és tévítéletek súlyos örökségével, de még mindig erre építik politikájukat? "

Gyurcsány Ferenc szerint beszéde fő üzenete az volt, hogy változtatni kell, le kell számolni a régi hazugságokkal. "Hogy nem rólunk szól a politika, hanem az országról, és ha kell, akkor vállalni kell a népszerűtlenséget is. Fel akartam rázni politikus társaimat" - írta.

(forrás: amoba.hu)