Semmi esély az EU-orosz energiatengely létrehozására
A csütörtöki, párizsi francia-német közös kormányülés után kiadott közlemény Oroszországot az Energiachartában és az azt kiegészítő tranzitjegyzőkönyvben foglaltak megvalósítására ösztönözte, bár megemlítette a Nyolcak szentpétervári nyilatkozatát is, amely az orosz szempontokat is tartalmazza, írta a független Kommerszant pénteki számában.
Putyin módosításokat kíván a jegyzőkönyvben, amelynek elvei szerint Oroszországnak diszkriminációmentesen hozzáférhetővé kellene tennie csővezetékeit közép-ázsiai gáz szállítása végett az EU-ba, míg az európai vezetékek nem esnek a hatálya alá, jegyezte meg a lap.
Az orosz elnök a múlt hónapban Compiegne-ben tartott francia-német-orosz csúcson még arra célzott, hogy a francia Total (is) társulhat az orosz Gazprommal a hatalmas Barents-tengeri Stokman gázlelőhely kiaknázásában.
De az orosz monopólium ezután bejelentette, hogy egyedül szándékozik megvalósítani a 18-20 milliárd dolláros fejlesztést, mert a lehetséges partnerek (a Total mellett két norvég és két amerikai cég) nem ajánlottak fel megfelelő csererészvényeket saját elosztó üzletágaikban.
Putyin pedig szerdán, németországi vizitjén különalkut ajánlott Merkelnek: jelesül a kitermelendő Stokman-gáz (70-80 százalékának) átirányítását németországi exportra. - Németország nagyfogyasztóból európai gázelosztó központtá válhat - ígérte.
Az EU-gázpiac liberalizálására vonatkozó irányelv jövő júliusi életbe lépése hátrányosan érinti a Gazpromot, mert nem garantálja számára az EU-n belüli szabad tranzitot a végső szállítókhoz (E.ON, RWE, a Gaz de France, Ausztria, Olaszország, Görögország) emlékeztetett a Kommerszant, amely szerint Putyin nyilvánvalóan számításba vette, hogy az EU-liberalizáció Németországot érinti a legérzékenyebben: kedvezőtlen az E.ON és az RWE, valamint a Gazprommal közös németországi elosztócégek számára.
Mindamellett Merkel inkább Chirackal állapodott meg, akit Putyin kihagyott a Stokman-alkuból, állapította meg az orosz lap, hozzátéve: a berlini csúcson nemcsak az EU-orosz partnerségi megállapodást felváltó keretegyezményt vitatják meg, hanem a közép-ázsiai és észak-afrikai országokkal való energiapartnerséget, valamint a tranzitországokkal, köztük Ukrajnával és Moldovával való együttműködést is.(MTI)