A nyilasok által kisajátított magyar történelmi lobogó az október 23-i Kossuth téri megemlékezésen mutatta meg magát a rendszerváltozásnak, miközben egy maroknyi bőrfejű kifütyülte Göncz Árpád köztársasági elnököt. Lett nagy fölháborodás, mert a háttérben nyilvánvaló volt a politikai settenkedés. Csurka István ekkor már az MDF "nehezéke" volt. Többek között őt éltették - Göncz ellenében - a bőrfejűek. A lapok arról cikkeztek, hogy a füttyögésben határőrök is részt vettek.

A zászlóügy lett a veszte az MTV népszerű Esti Egyenlegének. Ehhez kiváló médiaszemélyiségek jobboldalon történő fölbukkanására is szükség volt. Az akkoriban híradós Császár Attila azt állította az Egyenleg ellen folytatott eljárásban, lehetséges, hogy Bánóék rámontírozták az 1992. október 23-i nagygyűlés képeire az árpádsávos zászlót.

A köztársasági elnök kifütyülése után Göncz Árpád nem jelent meg az operaházi díszelőadáson. Csupán egyetlen politikus volt, aki ezt látva szolidaritást vállalt vele: Orbán Viktor. A Fidesz elnöke keményen ostorozta Antallékat: "Olyan mulasztás történt a Parlament előtti téren, amelyért a jogi és politikai felelősség a kormányt terheli. Jogilag azért, mert a garázda magatartást tanúsítók ellen a rendőrségnek fel kellett volna lépni. Politikailag azért, mert nem állt ki a köztársasági elnök mellett. Vagyis amikor választhattak az elnök melletti szolidaritás és a saját szélsőjobboldali híveik között, az utóbbit választották. Felszólítom a kormányt, szakítson meg minden kapcsolatot a szélsőjobboldali erőkkel!"

Így ment ez 1992-ben.

Az akkor éledező szélsőjobbot Boross Péter "tizenkilenc éves gyerekeknek" titulálta, Király B. Izabella MDF-es parlamenti képviselő pedig a parlament előtt fogadta az ünnepségen pfujoló, náci egyenruhában feszítő Nemzeti Társaság apródtagozatát. Ezt mondta: "Ők valóban részt vettek az október 23-i tüntetésen. Kiabáltak is. De nem lehet ezért fasisztáknak nevezni őket. Árpádsávos zászló is volt náluk, de nem náci jelképként, hanem mint a honfoglaló Árpádra, s így a magyar nemzetre emlékeztető szimbólum."

Orbán Viktor ebben az időben hagyott fel a liberális nézetek hangoztatásával. Nagytakarítást rendezett a Fideszben, s Antall József halála után (1993. december) elkezdte mozgósítani konzervatív énjének rejtett tartalékait. De mivel a székházügy után elbukta az 1994-es választásokat, várnia kellett 1998-ig. Addigra a jobbosodó sajtó önként és dalolva melléállt. Nagy dolog ez ahhoz képest, hogy 1992-ben még "miniszterelnöki székkel szívesen kacérkodó pártvezérnek" csúfolták a Pest Megyei Hírlapban. "Ha nyárelő van, akkor Orbánék azzal ijesztgetnek, hogy nullára esik a turizmus, ha nyárutó, akkor forró őszt emlegetnek önök. Orbán úr, illetőleg az a sajtó, amely az önök füttykoncertjére táncol, mert az önök füttykoncertjéhez képest elenyésző az, amely október 23-án a Kossuth téren fölzengett. Van valami elképzelése a képviselő úrnak? Nyilván van! Meglátjuk majd, ha önök jönnek. Ha jönnek! Mert az ország, Orbán úr, nemcsak fél. Lát is!" - írta a lap.

Oly rég történt, hogy alig emlékszünk rá. Ma már annyi az árpádsávos zászló, hogy nem látjuk tőlük a tegnapot. Viszont a jelek szerint a tábor szépen öszszeállt.