A felolvasott indoklás szerint a köztársasági elnök a Kossuth-díjat a miniszterelnök előterjesztésére az "egyetemes és a magyar filmművészetet maradandó értékekkel gazdagító, világszerte nagyra becsült művészi életmű elismeréseként" adományozta Jancsó Miklósnak.

A most odaítélt díj azért is figyelemre méltó, mert a művész 33 évvel ezelőtt már kapott Kossuth-díjat, igaz, mint az újságíróknak az ünnepség után elmondta, az az akkori kategóriák szerint csak "harmadosztályú" volt.

A díj odaítélése két szempontból is különleges. Az eddigi szokások szerint Kossuth-díjat a köztársasági elnök a március 15-ei nemzeti ünnep alkalmából adományozza, míg most a művész hangsúlyozottan a születésnapja alkalmából vehette át a díjat.

Sólyom László a baráti hangú díjátadáson arról beszélt: fiatalkora óta nagy hatással vannak rá Jancsó Miklós filmjei. Az államfő esztétikai méltatásra nem vállalkozott ugyan, de megjegyezte: ahogy sokfajta magyar stílus, úgy sokfajta Jancsó-stílus is létezik. Az államfő úgy fogalmazott: "az elnöknek is van lelke, vannak olyan kitüntetések, amit nem szívesen ad át, van olyan, amit szívesen ad át". Sólyom László annak indoklásául, miért adományozza különlegesen szívesen ezt a Kossuth-díjat, megjegyezte: "ezt nem szokás megvallani, de (...) ha valaki már másodszor kap Kossuth-díjat, akkor hadd tegyem hozzá, hogy én, ha tehettem volna, az elsőt is szívesen adtam volna, és szívesen adom a másodikat".

Jancsó Miklós a díjat megköszönve elmondta: azt nem csak a maga nevében veszi át, mert - mint mondta - "a filmet az ember nem egyedül csinálja".

A művész a díjátadást követően az újságírók mikrofonjai elé állva arról beszélt: az 1973-as díj odaítélése idején "egészen más világ volt". Elmondta, az akkori díjat nem a Szegénylegények vagy a Csillagosok, katonák című filmekért kapta, mert akkor azokat nem akarták elismerni.

Elmondta, őt abban az időben "nem úgy" üldözték, ahogy másokat, de a "nem-szabadságot kiheverni nem olyan könnyű" még így sem. Hozzátette: a szabadságot elviselni sem könnyű, ehhez "okosnak, meggondoltnak, tanultnak" kell lenni, és olyannak, akinek nem korog a gyomra. "Korgó gyomorral nem lehet Himnuszt énekelni" - idézte Szabó Dezső írót.

Jancsó Miklós 1921-ben Vácott született. Jogi tanulmányok után néprajzot és művészettörténetet tanult a kolozsvári egyetemen. 1946-1950 között végezte el Budapesten a Színház- és Filmművészeti Főiskola filmrendezői szakát.

Rövidfilmek után 1958-ban készítette első nagyjátékfilmjét, A harangok Rómába mentek címmel. 1963-ban az Oldás és kötés, 1964-ben az Így jöttem jelezte eredeti tehetségét. További híres alkotásai: a Szegénylegények, Csend és kiáltás, valamint a Fényes szelek.

Az 1970-es évek elején Olaszországban élt, s ott is  több filmet készített, 1975-től színházi rendezőként is tevékenykedett. 1979-ben Cannes-ban, 1990-ben a velencei filmfesztiválon és 1994-ben a magyar játékfilmszemlén életműdíjat kapott.

1993 óta a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia rendes tagja, 1994 óta elnöke. 1973-ban Kossuth-díjjal, 1980-ban kiváló művész címmel tüntették ki. 2001-ben elsőként kapta meg a tv2 és az MTM Kommunikációs Rt. által alapított Az év rendezője díjat. 2001 novemberében Budapest díszpolgára lett. 2004-ben a Magyar Mozgókép Mestere címmel tüntették ki.

A Kossuth-díjat az országgyűlés 1948-ban 1848. március 15-e centenáriuma alkalmából alapította. Idén március 15-én az alábbi 22 kiválóság vehette át a kitüntetést: Bangó Margit előadóművész, Benkó Sándor zenész, Boross Lajos előadóművész, Bozsik Yvette koreográfus, táncművész, Csákányi Eszter színművész, Ferencz István építészmérnök, Fischer Iván karmester, Görgey Gábor író, Herskó János filmrendező, Karátson Gábor író-festőművész, Kulka János színművész, Léner Péter rendező, Lukáts Andor színművész-rendező, Megyik János szobrászművész, Petrovics Emil zeneszerző, Solti Gizella textiltervező iparművész, Spiró György író, költő, irodalomtörténész, műfordító, Szőnyi Erzsébet zeneszerző, Sztevanovity Zorán előadóművész, Tordai Zádor író, filozófus, Vágó Nelly díszlettervező és Zsótér Sándor színművész-rendező.

(MTI)