A klímavédelmi kötelezettségek szigorodása miatt a tüzifa iránt a jövőben fokozódó igény várható, amelynek kordában tartására az erdészet szakmai felügyeletét legalább a jelenlegi szinten fenn kell tartani - mondta Láng István, az éghajlatváltozással foglalkozó Vahava-projekt vezető professzora egy tanácskozáson csütörtökön Budapesten.
Klímaváltozás: a növekvő tűzifa-igény veszélyezteti az erdőket
Kifejtette, hogy az Európai Unió szándékainak megfelelően az elkövetkező években Magyarországnak egyre nagyobb mértékben kell csökkenteni az éghajlatváltozást előidéző, üvegházhatást okozó gázok kibocsátását. A csökkentés hatékony eszközéül szolgál a biomassza-alapú energiatermelés, amelyet jelenleg szinte kizárólag erdei rönkfára alapoznak a magyarországi erőművek.
Láng István felhívta a figyelmet, hogy noha jelenleg még csak az újonnan képződő famennyiség 60 százalékát teszi ki a kitermelt famennyiség, de később már akár negatív is lehet ez a mérleg. Az ökológus szerint az erőműveknek a jövőben nem rönkfára kell alapozniuk tüzelőanyag-igényüket, hanem újonnan telepített energiaerdő- és energiafű ültetvényekből kell kielégíteniük a szükséglet nagy részét.
Kitért arra, hogy az emelkedő energiaárak miatt a lakosság érdeklődése is növekszik a tűzifa iránt, a dráguló földgáz miatt egyre többen üzemelik be régi cserépkályháikat.
Megfelelő erdészeti felügyelet fenntartása nélkülözhetetlen ahhoz, hogy a fokozódó erőművi, illetve lakossági faigény miatt a fakitermelésben ne uralkodjon el a rablógazdálkodás - fogalmazott az ökológus. Utalt arra, hogy a magyar erdők viszonylag magas aránya, 40 százaléka magánkézben van, ami nehezíti a kitermelés ellenőrzését.
Führer Ernő, az Erdészeti Tudományos Intézet főigazgatója az MTI-nek elmondta, hogy az ágazat felügyeletét jelenleg az Állami Erdészeti Szolgálat (ÁESZ) látja el. Az ÁESZ önállósága ugyan a szakigazgatás korszerűsítésével a közeljövőben megszűnik, de a szolgálat által felügyelt feladatkör nem szűkül.
Utalt arra, hogy az átszervezés keretében a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium összes szakigazgatási hivatalát összevonják és egyablakos rendszer jön létre.
A csütörtöki tanácskozás a Nemzeti Éghajlatvédelmi Stratégia koncepciójáról szólt, amelynek erdészeti témakörein kívül a mezőgazdasági és természetvédelmi fejezeteket érintették a szakemberek. A rendezvény a dokumentum társadalmi vitasorozatának második állomása volt, az elkövetkező hónapban még három egyeztetést tartanak.
A véglegessé váló koncepció, illetve az annak előzményeként lefolytatott három éves Vahava kutatási projekt alapozza majd meg azt az Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégiát, amely 20-25 évre irányelv formájában megjelöli a klímapolitikai tennivalókat.
(MTI)
