A BÉT 2006. szeptember 18-i hatállyal megváltoztatta a határidős és opciós piacon a vezető részvények – például a BUX, a Mol, az OTP – kontraktusméreteit. A származtatott, úgynevezett derivatív piacon a céges részvényeket ugyanis nem darabonként, hanem nagyobb tételekben – kontraktusokban – adják-veszik. Ez a vezető papírok esetében korábban jellemzően száz darab volt, de az OTP-ből például éppenséggel ezer részvény jelentett egy kontraktust a szeptemberi döntésig.

A kontraktusok csökkentésére a tőzsdei üzletkötés felpezsdítése miatt volt szükség, mivel az utóbbi három évben a BUX értéke cirka háromszorosára nőtt, így a nagyszámú részvényekből álló kontraktusok a kisbefektetők számára egyre nehezebben voltak elérhetők.
A BÉT ezzel együtt a kontraktusonkénti tranzakciók fix díjait is radikálisan csökkentette. Ezt azonban a cégek egy része nem követte áraiban, akadtak, akik az átlagosan 50 százalékos díjcsökkenést csak kisebb mértékben és részvénytípusonként eltérően érvényesítették a szolgáltatás árában. Ezáltal a befektetők költségei – ha kis mértékben is – végső fokon emelkedtek, vagyis a cégek árat emeltek.

A kartellgyanú elemzők szerint azért értelmezhetetlen, mert a kontraktusok utáni tranzakciós díjak részvénytípusként eltérőek, továbbá a cégek forgalmában a különféle részvények értelemszerűen eltérő mértékben szerepelnek. A tranzakciós díj a teljes szolgáltatási díjnak ráadásul csupán egy eleme, mellette a jutalékok mértéke cégenként eltérő lehet. 

Az érintettek közül csak a BÉT kommentálta hivatalosan a GVH intézkedését – értetlenségének adott hangot, amiért a társaságot a vizsgálatba bevonta. A megkeresett cégek munkatársai lényegében megismételték a BÉT véleményét – nagyjából ugyanolyan tömören. Egy magát megnevezni nem kívánó elemző szerint a pénzpiaci szereplők tartózkodása abból is fakad, hogy egyszerűen nem értik a GVH-vizsgálat miértjét.