A Demokratikus Jogok Fejlesztéséért Alapítvány, az Anthropolis Egyesület, az Ökotárs Alapítvány, a Zöld Fiatalok és a HAND Szövetség úgy vágott neki a kampánynak, hogy előtte a lakosság szolidaritási hajlandóságát vizsgáló felmérést rendeltek meg. Mint kiderült, a többség elvben támogatja, hogy a magyar külpolitika a humanista értékekért kiálló irányvonalat kövessen, de gyakorlatilag alig hajlandó komolyabb áldozatvállalásra.

A Marketing Centrum kutatása kimutatta, hogy a relatív többség szerint a gyakorlatban Magyarországnak csak katasztrófahelyzetekben kell segítenie a harmadik világot. A szolidaritás a relatív többség szerint pusztán segítségnyújtást jelent, és a legkevésbé felelősségvállalást. Tehát csak az akut problémákban akarunk segíteni, a tartós megoldások kialakításában nem.

Néma adatok

Minden másodpercben huszonnégy áldozatot szed a HIV-vírus, naponta gyerekek tízezrei válnak rabszolgamunka foglyaivá, több tízmillióan napi egyetlen dollárt sem tudnak élelemre fordítani. Sokmillió ember születése pillanatában csak 25-30 éves várható élettartamra számíthat. És ehhez nekünk is közünk van, állapítja meg az öt civilszervezet közleménye.

Az ENSZ stratégiát fogalmazott meg a gyarmatosítás és a globalizáció vesztesei számára. 2015-re a végérvényesen leszakadt világrészek problémáit kell enyhíteni. Például a világméretű éhínséget, a járványokat, a gyerekmunkát, az írástudatlanságot, a nők társadalmi esélyegyenlőségét, a menekültáradatot.

Az Európai Unió előírta a tagországainak, hogy éves jövedelmük 0,7 százalékát közvetlenül a globális problémák kezelésére fordítsák, bevonva ebbe a lakosságot és az őket képviselő társadalmi szervezeteket is. Ez Magyarországra is vonatkozik, mert a globalizációból profitáló világ része lett.

De sem a politikai elit, sem a lakosság nincs igazán tisztában a világméretű problémák természetével és hazánk abban játszott szerepével. A globális szolidaritás hiánya, illetve a felismerés előli elzárkózás szembetűnő, állapítják meg a kampányt indító civilek. És hozzáteszik, hogy vannak azért már pozitív jelek, például a katasztrófák elhárításában részt vevő civil szervezetek és az őket támogató lakossági szolidaritás.

Egy természeti katasztrófa áldozatainak megsegítése derék dolog, de a nélkülözés sújtotta népek talpra állítása is morális kötelességünk.

Sőt

Az egyenlőtlenségek kialakulásában a fejlett világnak, a hajdani gyarmatosítóknak szerepe van, vallják mindazok, akik tavaly világméretű tiltakozási hullámban követelték a szegény országok adósságainak eltörlését.

A legfejlettebb országok skóciai csúcstalálkozójára időzített Live8 koncertek idején a nagy nemzetközi civil hálózatok azt is kifejtették, hogy az adósságcsapda gyakran épp a gazdag államok érdekeit szolgálja.

Például a norvég kormány a közelmúltban beismerte: olyan hiteleket adott szegény államoknak, amelyek elsősorban a hitelező érdekeit szolgálták. Norvégia huszonegy országnak nyújtott exporthitelt norvég hajók vásárlására, anélkül, hogy megvizsgálta volna, szükségük volt-e a kedvezményezett országoknak ezekre, írja Izsák a NOLblogon.

Mi lenne a teendő?

A civilek hazai kampánya két dologra igyekszik felkészíteni a lakosságot. A közös és az egyéni áldozatvállalás szükségére.

Bárki, számos eszközzel, korábban elképzelhetetlen módokon és mértékben tud részt vállalni a világ igazságosabbá tételében, állítják a civilek.

Szimbolikus gesztusok és konkrét eredménnyel járó cselekvési formák lokális és globális szinten is kerekebbé tehetik a világot. Például a tudatos vásárlás, internetes tiltakozás, fogyasztói bojkottok, takarékosság az erőforrásokkal, önkéntesség idehaza és távoli kontinenseken, a hulladéktermelés csökkentése, közösségi közlekedés és városi biciklizés preferlása, a rendszeres adományozás, vagy a külpolitikai kérdésekben gyakorolt tudatos véleménynyilvánítás.

Másrészt a mindenkori kormánynak részt kell vállalnia abban, hogy az unió által előírt támogatás ne csak elvben jusson el a rászorulókhoz, hanem gyakorlatban is. És ez ne csak nekünk legyen jó, hanem elsősorban nekik.

A kampányról, az egyes programokról és a globális problémákról a tranzitfesztival.hu és a globalance.hu portál számol be.