A kiállítás „A kilátástalanság forradalma”: 1956, dokumentumokban címet viseli.

- Ha az Örkény Istvántól kölcsönzött cím azt jelenti, hogy a forradalom értelmetlen és reménytelen volt, akkor nem látjuk a lényeget - mondta lapunknak Bak János az 1956-tal kapcsolatos oroszországi magyar rendezvényekről szóló sajtótájékoztató után, a moszkvai Magyar Kulturális Intézetben.

A történészprofesszor szerint természetesen nem mellékes, hogy az író Örkény így élte meg az eseményeket, ám a forradalom nem volt teljesen kilátástalan és reménytelen, nem volt lehetetlen a kompromisszum sem, amely azonban végül nem született meg.

- Én inkább Bibó Istvántól idéznék, aki az emberi méltóság forradalmának nevezte 1956-ot – A forradalomban szerepet vállaló professzor szerint a kiállítás címválasztása kompromisszum lehet, amelyet valószínűleg azért kellett megkötni, mert nem mindenki hajlandó szembenézni a múlttal Oroszországban. Bak János, aki többek között az Oroszországhoz tartozó Udmurtföld központjában, Izsevszkben is beszédet mond a város egyetemének finnugor tanszékén 1956-ról, úgy látja, hogy a szembenézés nélkülözhetetlen ahhoz, hogy „méltón emlékezhessünk nem csak a forradalom magyar áldozataira, hanem azokra az életüket vesztett szovjet katonákra, akiket a Szovjetunió egy embertelen rezsim védelme érdekében vezényelt Magyarországra, akaratuk ellenére”.

A kiállításon az Orosz Föderáció Külügyminisztériumának Levéltára, az Orosz Állami Film- és Fotóarchívum, az Orosz Állami Katonai Levéltár, az Orosz Föderáció Állami Levéltára, a Magyar Országos Levéltár, az 1956-os Intézet és a Politikatörténeti Intézet levéltára anyagai láthatók. A kiállítás főként a Szovjet Kommunista Párt Központi Bizottságának ülésein készült anyagokra épül, minisztériumi és nagykövetségi jelentésekre és a szovjet-magyar megbeszélések anyagaira. A magyar fél külügyminisztérium dokumentumokat valamint a Magyar Dolgozók Pártja és utódja a Magyar Szocialista Munkáspárt anyagaiból gyűjtott iratokat mutat be, korabeli fénykép- és filmfelvételek mellett.

A szenzáció elfogyott

Noha az Legújabbkori Történelem Orosz Állami Levéltára (RGANI) állományának még ma is több mint 60 százaléka titkosítva van, 1956-tal kapcsolatos szenzációs felfedezés már nem várható nyilvánosságra hozataluktól – nyilatkozta lapunknak a RGANI igazgatóhelyettese. Mihail Prozumenscsikov szerint a történelmi mozaik kiegészítésére van esély, a dokumentumok mélyebb vizsgálatával. A Szovjet Kommunista Párt levéltárába – a RGANI jogelődjébe – az évtizedek során bekerült iratok automatikusan kaptak „szigorúan titkos” pecsétet, a tartalmuk mérlegelése nélkül. Az 1991 óta fokozatosan nyilvánosságra hozott dokumentumok a legfontosabb kérdéseket már tisztázták a magyarországi forradalmat illetően.

- Mivel a titkosítás automatikus volt, rengeteg „súlytalan” dokumentum is köztük van, olyanok, mint egy november 7-i rendezvény fellépőinek névsora – hozott példát Prozumenscsikov. A titkosítások feloldása azonban nem az intézmény hatáskörébe tartozik, azért egy, az államfőnek alárendelt bizottság felel. A munka azonban vontatottan halad, igaz ez még mindig jobb, mint a kilencvenes évek végén, amikor három évre teljesen leállt a dokumentumok feloldásának folyamata. A RGANI nem csak a feloldásokra vár, hanem azokra a jelenleg az Elnöki Levéltárban őrzött anyagokra, amelyek egy döntés alapján a RGANI-hoz kerülnek. Ezek átutalása is folyamatban van, bár 1956-tal kapcsolatos „szenzációra”, itt sem lehet számítani.

(NSZ)

Az Orosz levéltár archívuma