Kádár János egykori kommunista pártvezető megdicsérte hajdan Urho Kekkonen finn elnököt, amiért Finnország nem fogadott be magyar menekülteket 1956 októbere után, és általában is "józanul viselkedett az 1956-os események idején" - olvasható egy most megjelent finn könyvben, amelyet az 1956-os magyar forradalomról írtak.
Kádár megdicsérte Kekkonent az 1956-os finn magatartásért
A Helsingin Sanomat című finn lap szerdán ismertette internetes kiadásában két finn kutató, Anssi Halmesvirta és Heimo Nyyssönen A magyar felkelés 1956 (Unkarin kansannousu 1956) című könyvét.
A könyv nagyrészt azt elemzi, milyen kényes helyzetben volt a magyar forradalom alatt és után a Nyugat és a Szovjetunió közti szürke zónába szorult semleges Finnország, amelynek belpolitikájába Moszkva beleszólhatott a második világháború után (finn részről nem éppen önként) megkötött finn-szovjet barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási egyezmény ürügyén.
Finnország hivatalosan nem ítélte el a szovjet intervenciót, és nem fogadott be magyar menekülőket a felkelés leverése után. Az ENSZ közgyűlésében nem merte támogatni 1956 novemberében azt az amerikai határozati javaslatot, amely elítélte a szovjetek magyarországi beavatkozását, és felszólította Moszkvát Magyarország elleni támadásának leállítására. (A finn küldött tartózkodott a szavazástól.) A forradalom véres elfojtása után tiltakozó tüntetések voltak szerte Nyugat-Európában, Helsinki azonban meglehetősen csendes maradt, sőt a finn rendőrség meg is akadályozta egy keresztény diákszervezet tervezett tüntetését a finn Nemzeti Múzeum előtt. Ezzel "érdemelte ki" Urho Kekkonen akkori finn elnök Kádár elismerő szavait - olvasható az új könyvben.
A szerzők szerint Kekkonen úgy ítélte meg a helyzetet az ötvenes évek második felében, hogy a magyar forradalom leverése intő példa Finnország számára is. Figyelmeztetés arra vonatkozóan, hogy "a befolyási övezetek nem változtathatók meg a Szovjetunió rovására" - írta naplójába 1958-ban, az úgynevezett "éjjeli fagy" időszakában.
Az "éjjeli fagy" megnevezés Nyikita Hruscsov akkori szovjet vezetőtől származik, és a finn-szovjet kapcsolatokban bekövetkezett "éjjeli fagyra" vonatkozik. (A jobboldal megerősödése nyomán 1958-59-ben viszonylag szabaddá vált a finn közéletben a Szovjetunió politikájának máskor erősen visszafogott, letompított, öncenzúrázott bírálata. Emiatt Moszkva visszahívta Helsinkiből nagykövetét, élesen támadta és fenyegette Karl-August Fagerholm akkori finn miniszterelnök szociáldemokrata vezetésű kormányát.)
(MTI)
