Azért ezt most képzeljük el.

Ül, mondjuk, Müller labdarúgó az éppen átalakítás alatt álló győri létesítmény elkülönített szobájában, és azon tűnődik, belekezdjen-e. Arcát a tévéből már jól ismert, szúrós szempár fixírozza, hogy aztán a száj hirtelen mozogni kezdjen:

- Bevállalod...?!

A kis helyiségben átmenetileg tapintani lehet a csendet, ám még mielőtt megint mozogni kezdene a száj, Müller labdarúgó halkan belekezd. Persze, az első gondolata az volt, miként is került ide, a második meg az, hogy inkább kifutna a szobából, ellenben még idejében eszébe jutottak Klement és Reszeli igazgatók szavai, amelyek szerint azt a kiabálóst azért hozták ide, ráadásul egy rakás pénzért, mert az ő segítségével áttörnek a lelki gátak, előtolulnak az elfojtott, feldolgozandó problémák, ennek nyomán pedig a teljesítmény ugrásszerűen javul majd, akárki meglássa.

Müller labdarúgó tehát szép óvatosan nekilát:

- Lassan magamtól is sikerült feldolgoznom azt, hogy NB I-es labdarúgó vagyok, és azt is, hogy hetenként hat-hétszáz szurkoló előtt kell pályára lépnem. Nem volt könnyű, de ilyenkor mindig arra gondoltam, hogy a Vác katlanjába olykor ezerötszáz drukker is kilátogat. Lassan tehát belerázódtam, ám...

Müller labdarúgó elhalkul. Mondja, ne mondja? A szúrós szemű természetesen megérzi a kivételes pillanatot, és már kiabálna is, ám a játékosnak beugrik a kulcsszó, hogy tudniillik személyiség- és csapatfejlesztő tréning, úgyhogy inkább folytatja:

- Fáy utca, 92. perc, 2-2... Kincses ívelte be a labdát jobbról a középen érkező Kiss felé. Sehol egy védőtárs, sehol egy segítség, egy kinyújtott kéz, csak én és a vasasos Kiss... Nem tehettem mást, kicsit megráncigáltam, de nem igaz, amit a sportlap írt, hogy lerántottam. Viszont az a szemét Kiss egyből eldobta magát, tizenegyes, Németh Norbert pedig, miután Sztevanovics hárított, másodjára bepaszszírozta a labdát a kapuba... A meccs elment, és én azóta arról álmodok, hogy a Kaposvár ellen megismétlődik a jelenet... Körülöttem senki, csak Oláh, és már nyúl is a kezem...

A valóság, persze, más.

A valóságban az van, hogy doktor Csernusnak, a győri csapat (igen) pszichiáterének sok kiabálnivalója nincs az egészséges hozzáállású futballistákkal, ugyanis - mint azt az nb1.hu című internetes lapnak nyilatkozta - "lelkiekben semmi probléma a srácokkal, folyamatosan foglalkozom velük, jó úton haladunk".

Amúgy a hazai szinten jegyzettebb játékosokat felvonultató Győr jelenleg hetedik a tabellán.

Mintegy szakmailag, ha ez számít.