A szeptember végi európai bizottsági javaslatot követve az EU pénzügyminisztereinek tanácsa (Ecofin) kedden elfogadta a magyar konvergenciaprogramot, és egyúttal a hazánk ellen folyó túlzottdeficit-eljárás folytatásáról is döntött. Az EU úgy látja: "Magyarország romló költségvetési helyzete... komoly aggodalmat keltett, s olyan intézkedéseket követel meg, amelyek sürgősek, elkötelezettek, és hatásuk fenntartható." Az unió tanácsa üdvözli, hogy a magyar kormány elsőbbséget adott a túlzott deficit majdnem hét százalékpontos csökkentésének 2006 és 2009 között, és ennek megvalósítására már "fontos kezdeti lépéseket" is tett. A kiigazítás tervezett mértékéből kiindulva a pénzügyminiszterek elismerték, hogy a Gyurcsány-kormánynak ehhez a kiadási és a bevételi oldalon is lépnie kellett. Az EU úgy véli: a kormánynak készen kell állnia (a konvergenciaprogramon túlmutató) "esetleges pótlólagos intézkedésekre", és mielőbb meg kell reformálnia a nagy elosztórendszereket. Az euró magyar bevezetésével kapcsolatban azért nincsenek EU-ajánlások, mert a konvergenciaprogram sem tartalmaz erre vonatkozó céldátumot.

Magyarország az uniós csatlakozás óta már kétszer nem tett eleget az államháztartási helyzetének rendbetételére felszólító EU-tanácsi ajánlásoknak. Az idei várható hiány a GDP 10,1 százaléka; ezt a kormány 2009-re akarja a (nyugdíjreform hatásával korrigált adat szerint) 2,9 százalékra, azaz hajszállal a stabilitási egyezményben megkövetelt határ alá leküzdeni. A túlzottdeficit-eljárásban - ahogy Brüsszel is javasolta - ehhez most 2008-ról egy évvel kitolták a határidőt. Legközelebb fél év múlva, azaz áprilisban kell a kormánynak beszámolnia arról, milyen intézkedéseket tett időközben. Ezt az EU-szabályok elő is írják, magyar kérésre azonban Brüsszel minden további fél évben egyszer megvizsgálja a "magyar dossziét". A pénzügyminiszterek legkorábban májusban foglalkozhatnak újra a magyar államháztartással.

EU-tanácsi kiszivárogtatások szerint a pénzügyminiszterek vita nélkül fogadták el a konvergenciaprogramot, az Ecofint előkészítő fórum elnöke, Xavier Mouscat azonban hangsúlyozta: a magyar helyzet "nem külső sokk" eredményeként állt elő, a lényeg most a végrehajtáson van, a tét pedig "nemcsak az ország, hanem az egész térség pénzügyi stabilitása".

Joaquín Almunia, az előterjesztő EU-biztos elmondta: ha hazánk a harmadik EU-ajánlást sem tartja be, úgy "biztosan felvetődik a szankciók kérdése". Az Európai Bizottság eddig nyitva hagyta ugyan ezt a lehetőséget, de nem élt vele. Mivel Magyarország nem tagja az euróövezetnek, a szankcionálásra kevés lehetősége van Brüsszelnek, Almunia azonban "politikai nyomásról" beszélt. A szankció a felzárkóztatási EU-pénzek részleges vagy teljes felfüggesztése lehet. Az uniós biztos mindenesetre "a múlt tapasztalataira tekintettel" kockázatosnak mondta a magyar tervek végrehajtását.

Veres János ezt a felvetést nem kívánta kommentálni, mivel "feltételezésre adott válasz" volt a biztos felelete. A pénzügyminiszter örült, hogy a bizottság után immár az EU tanácsa is "hitelesnek tartja" a konvergenciaprogramot. - A mai nappal lekerül a napirendről az a vita, hogy kell-e egyensúlyteremtés, kiadáscsökkentés és bevételnövelés - hangoztatta, arra számítva: a társadalmi partnerek mellett "minden számottevő politikai erő" ezt fogja szem előtt tartani a költségvetési vitában. A pénzügyminiszter szerint a 2009-re kitűzött 2,9 GDP-százalékos hiánycél "biztonsági sávja" azért erősebb a 0,1 százalékpontnál, mint ahogy látszik, mert konzervatív költségvetési tervezés folyik, és a Brüsszelben leadott programban számos bevételi forrás nem szerepel. A költségvetési fegyelmet Veres szerint a negyedévenkénti, újonnan előírt tárcabeszámolók is erősíteni fogják.

Lendületben a forint

Az Ecofin jóváhagyása várható volt, a piacot így aligha befolyásolta a szakértők szerint, és úgy tűnik, a kockázatokat hangoztató nyilatkozatok sem tántorították el a befektetőket egyelőre. Így főként a vártnál kisebb államháztartási hiány, az egész régióban csillapuló belpolitikai feszültségek és az ennek nyomán erőre kapott lengyel zloty játszotta a fő- szerepet abban, hogy a forint tovább erősödött tegnap, az előző napi 272-273 forint/euró közti árfolyamszintről a 270-es "lélektani" határ közelébe tornászta magát. Ezt azonban nem tudta átlépni egyelőre. A pesti tőzsde is szárnyalt, több mint 400 pontos, 1,85 százalékos emelkedés után 22 518 ponton állapodott meg a nap végén. (R. R.)