A törlesztőrészletek jelentős emelkedésére kell számítaniuk a lakáshiteladósoknak: a devizakölcsönök a hazai valuta árfolyamának gyengülése miatt, a forinthitelek a kamatemelések következményeként drágulnak. Azt még nem tudni, hogy a január elsejétől érvényes újfajta - tulajdonképpen csak a támogatott lakáshitelekre vonatkozó - bankadó miképpen emeli, vagy emeli-e egyáltalán az adósok terheit.

A meggyengült forint hatása mindenesetre már 5000 forinttal emelte meg az átlagos deviza-lakáshitelek részleteit, egy további komolyabb gyengülés pedig - egyes banki számítások szerint - akár 20 százalékkal is megemelheti a 2005-ben fizetett részleteket. A forintban felvett kölcsönök esetén a jegybanki alapkamat emelése eredményez majd nagyobb terheket. Az elemzők szerint a tavaly szeptemberi 6 százalékról mostanra 7,75 százalékosra emelkedő alapkamatot egészen 8,5 százalékig növeli majd az MNB, és ez - természetesen - hatással lesz a lakáshitelek terheire is. A lakáshitelek átlagos kamatai a tavaly őszi 8,6 százalék után az idén nyár végére ismét a 9,5 százalék közelébe értek a jegybanki statisztikák szerint, és várható, hogy az emelések nem érnek véget. Más kérdés: a bankok a már megkötött kölcsönöket évente egyszer szokták átárazni (van azonban példa öt évre fixált kamatú konstrukcióra is), így aztán a kamatváltozások lassabban hatnak.

Az OTP Bank egyelőre nem tervez változtatásokat a lakáshitelek árstruktúrájában. (Egyetlen kivétel a devizakölcsönök csupán 0,8 százalékát kitevő euró alapú hitel, amelynél a bank követte az Európai Központi Bank 25 bázispontos kamatemelését.) Az Erste Banknál az október 15-e előtt befogadott, de ezt követően folyósított lakáshitelek esetében várható kamatemelés, az október 15-ét követően befogadott kölcsönökre azonban kamatakciót hirdet a pénzintézet.

Nem tudni azonban, mit hoz az új típusú bankadó bevezetése. Az állami kamattámogatás megadóztatása az általunk megkérdezett nagy bankok szerint nem érinti az ügyfeleket - legalábbis a jelenlegi tervek szerint. Pankucsi János, az Erste Bank osztályvezetője szerint a lakáshitelezésben érdekelt mintegy harminc magyarországi pénzintézetet a piaci verseny erősen kordában tartja. Az OTP Banknál kérdésünkre óvatosan fogalmaztak, mondván: nem tervezik januártól a bankadó miatti 5 százalékos elvonás érvényesítését a lakáshitelezési költségekben, de ezt még "egyéb körülmények" befolyásolhatják.

A kamatok emelkedése kellemetlen helyzetbe hozhatja a költségvetést is: a támogatott kölcsönök állami kiegészítése ugyanis így jóval több pénzt vihet el. Hegedüs József, a Városkutatás Kft. ügyvezetője még publikálás előtt álló tanulmányában - a teljes anyagot az Esély folyóirat október végi száma közli - rámutatott:

Az állami lakásprogramra iszonyatos súllyal nehezedik a 2002-es hiteltámogatási rendszer. Ennek a következménye, hogy 2003-ban megduplázódott a lakáshitel-támogatások állami kötelezettségének értéke. Az akkori számítások arra épültek, hogy a kamatok rövid időn belül 2-3 százalékra esnek, csakhogy ez nem történt meg, így az állami teher egyre nő. 2001-ben a teljes állami lakáskiadás 12 százalékát tette ki a hitelek támogatása, 2005-ben már a 73 százalékát. Oda tért vissza az ország, ahonnan elindult: a lakáspolitika ismét a kamattámogatások foglyává vált. A hiteltámogatások növekedése elsodorta a bérlakásprogramot, és jó ideig nem hagy mozgásteret a mindenkori kormánynak. Hegedüs szerint az építőipari lobbi sikeresen sulykolta a politikusok fülébe a lakásberuházások és a gazdasági növekedés közötti pozitív kapcsolatot, egészen odáig vezetve a gondolatot, hogy a lakástámogatás "bőven" megtérül az államnak, mivel a kiadásnál több állami bevételt generál. Négy gazdaságkutató intézet anyagára hivatkozva állítják, hogy a kiadásnál 10 százalékkal több bevétel folyik vissza a lakásépítésekből az állami kasszába. A dolog szépséghibájának Hegedüs azt tartja, hogy valamennyi kutatást építőipari hátterű társaságok rendelték meg, vagyis lobbianyagokról van szó.