A Központi Statisztikai Hivatal kimutatása szerint a gyógyszer, a gyógyászati segédeszközök és az illatszerek forgalma éves szinten tavaly megközelítette a 300 milliárd forintot, négy év alatt 100 milliárd forinttal - az árváltozások hatásait kiszűrve, mennyiségben -, közel 40 százalékkal bővült. (A fogyasztási cikkek kereskedelme 2002-2005 között ennél kisebb mértékben, valamivel több mint 30 százalékkal nőtt.) A teljes hazai kiskereskedelem értéke 7830 milliárd forint, ennek 3,7 százaléka a vizsgált árucsoport. Ennek is csak egy töredékét, a fogyasztási cikkek teljes piacának legfeljebb 1 ezrelékét érinti a piacnyitás. Felmerül a kérdés, miért éri meg a kereskedőknek gyógyszert értékesíteni? Hiszen sok szigorítás kapcsolódik hozzá, a kötelező nyilvántartás vagy a termék elkülönítése pluszköltséggel jár - nem valószínűsíthető bombaüzlet. A kereskedők érdeklődésének fő motívuma vélhetően a vásárlók kegyeinek keresése.

A kiterjesztett értékesítési lehetőség ezek szerint a gyógyszervásárlók, a betegek érdekeit szolgálja. Alapvető előnye, hogy a betegek bármikor, könnyen elérhető helyeken, utánjárás nélkül juthatnak vény nélküli gyógyszerhez, például utazás közben, az autópálya közepén is. A hosszabb hétköznapi, hétvégi, esetenként (például a benzinkutaknál) éjszakai nyitva tartás is kedvező a váratlan fejfájás miatt gyógyszert keresők számára.

A KSH kimutatása szerint a 165 ezer fogyasztásicikk-értékesítő hely valamivel több mint 20 százaléka, körülbelül 35 ezer üzlet tevékenykedik olyan területen, ahol számításba jöhet a vény nélküli gyógyszerek értékesítése. De egyáltalán nem biztos, hogy minden piaci szereplő lát ebben fantáziát, legalábbis annyit, hogy vállalja a nem kevés pénzbe kerülő szigorú értékesítési feltételeket: kötelező nyilvántartásba vétel, elkülönített, szükség szerint zárt tárolási és értékesítési hely kijelölése, írásos tájékoztatás a vásárlók számára a termékkör értékesítési feltételeiről, s az egyes gyógyszerek használatáról.

A vény nélkül kapható gyógyszerek értékesítésének kiterjesztése nem sérti a gyógyszerbiztonságot. A szóba jövő üzletekben most is árusítanak veszélyes termékeket, például hypót, de egy dezodor sem veszélytelen, ha esetleg a gyerekeknek kedvük szottyan játszani vele. A vásárló számára írásban megadható minden szükséges egészségügyi információ, a kereskedő nem fogja átvenni a háziorvos szerepét: a gyógyszergyári előírásnál több információt senki sem adhat.

A fogyasztásicikk-kereskedelemben kialakult éles verseny minden bizonnyal gátat szab az áremelési törekvéseknek. A gyógyszerpiac megnyitása - esetleg a kezdeti, átmeneti időszakot leszámítva - nem ösztönöz lényegesen nagyobb fogyasztásra. Vélhetően több ilyen gyógyszer fog fogyni, hiszen ha valaki kenyérvásárlás közben meglátja a fájdalomcsillapítót, eszébe juthat, jó, ha van otthon, de a másnapi bevásárlásnál már nem valószínű, hogy ismét vesz egy dobozzal. Az viszont például növelheti a forgalmat, ha a külföldi turista a benzinkútnál meglátja a világszerte ismert fejfájás-csillapító márkát. Ez már valóban, ha nem is nagy, de jó üzlet - elsősorban a betegnek jó, de persze a gyógyszergyár sem fog panaszkodni, és a kereskedőnek sem rossz, ha több oka van a vásárlónak, hogy elégedett legyen vele. Legfeljebb a 2067 gyógyszertár-tulajdonosnak fájhat a feje, aki elesik némi bevételtől.

Mert el kell ismerni, a gyógyszertárak forgalma csökkenhet ezekből a termékekből. Vélhetően emiatt a gyógyszertáron kívül kapható szerek köre szűkebb lesz majd az indításnál, inkább csak a legfontosabb, gyakran otthon is tárolt, baj esetén sürgőssé váló tüneti szerekre korlátozódik.

Figyelembe kell venni azért azt is, hogy a gyógyszertárak már régóta forgalmaznak olyan termékeket, amelyek más üzletekben is beszerezhetők. Tisztálkodási szereket, márkás, drága kozmetikai termékeket, s nem tudunk róla, hogy ez ellen a kereskedők valaha is tiltakoztak volna. A gyógyszertárba lépve reklámok özöne fogadja a beteget, feltehetően ezek kihelyezéséért, az így elérhető többletforgalomért is leesik valami a gyógyszertáraknak. A patikák is vállalhatnak új, a tevékenységükhöz kapcsolódó többletszolgáltatásokat. Volt már olyan kereskedő, aki pontosan olyan zárt piacot szorgalmazott a fogyasztási cikkek értékesítésének szabályozásában, mint a jelenlegi gyógyszerpiac: távol tartani a versenyt, amitől csak fáj a kereskedők feje, igaz, nekik éppen ellenkező irányból süvít a főfájást okozó huzat.

A Házipatika.com internetes portál Budapesten 14 ügyeletes gyógyszertárat mutat be, ahová a hétköznapi zárás után éjszaka, esetleg szombat délután, vagy éppen vasárnap is fordulhat a beteg szükség esetén. A patikai vizit ára ilyenkor 300-360 forint, ami éppen egy doboz Algopyrin árának a fele. (A patikus feltehetően nem szeretné, ha az ügyeleti időszakban - szerintük vélhetően feleslegesen - még többen állnának sorba az utcán a jól ismert kis ablakocskák előtt.) A kereskedő nem fog 770 forint helyett 1130 forintot felszámítani a doboz gyógyszerért. Mire pedig egy fejfájós autós vasárnap délelőtt az autópálya közepéről eljut egy ügyeletes gyógyszertárba, talán magától is elmúlik a fejfájása, ha éppen nem fokozódik annyira, hogy már nem is tud igazán a vezetésre koncentrálni. Ez pedig kicsit reálisabb veszély, mint amiket a piacnyitás kapcsán a patikusok emlegetni szoktak.