Verheugen a Financial Times Deutschland keddi számában elmondta, hogy a vállalatok adminisztrációs kiadásai, amelyek többek között a különböző jelentések, statisztikák elkészítéséből adódnak, a korábban becsült 325 milliárdnál is jóval nagyobbak, legalább 600 milliárd euróra tehetők évente.

Az ipari biztos szerint az eljárások egyszerűsítése révén legalább 25 százalékkal csökkenthetők lehetnének ezek a kiadások, ami összegszerűen 150 milliárd euróval javíthatná a vállalatok versenyképességét. Az adminisztratív előírások egyszerűbbé tétele azonban lassabban halad a tervezettnél: Verheugen az idén 54 szabály módosítását szerette volna elérni, de ebből az év végéig valószínűleg cask 30 lesz.

Az ipari biztos már a múlt héten is az érdeklődés középpontjába került az Európai Bizottságot bíráló kijelentéseivel: Verheugen hatalmi visszaélésekkel és pökhendiséggel vádol több európai uniós tisztségviselőt. A rendkívül éles hangú nyilatkozatában a német Verheugen, aki egyben a bizottság alelnöke is, egyebek között azt hangoztatta, hogy állandó a hatalmi harc a biztosok, illetve a testület több magas rangú tisztségviselője között. Ez utóbbiak Verheugen szerint túl sok hatáskört igyekeznek magukhoz ragadni.

A brüsszeli bizottságnak "pokolian kell ügyelnie arra", hogy egyes tisztségviselők - akik semmifajta demokratikus legitimációval nem rendelkeznek - fontos kérdéseket ne egymás között döntsenek el. Sajnálatos módon gyakran előfordul, hogy bizonyos képviselők saját látásmódjukat a tagállamokkal, vagy épp az Európai Parlamenttel szemben a bizottság álláspontjaként igyekeznek feltüntetni - jelentette ki Verheugen.

A német biztos radikális reformokat sürgetett az Európai Unió központjában. Az utóbbi években a tisztségviselői apparátus olyan méretűre duzzadt, hogy annak az ellenőrzése a huszonöt biztos legfontosabb politikai feladatává vált - panaszkodott Verheugen, elismerve, hogy az irányítás gyakran kicsúszik a bizottság kezei közül. Különösen feltűnő ez egyes tisztviselőknek a tagállamokhoz írt, olykor rendkívül pökhendi leveleit olvasva, mondta a német politikus, aki korábban a bővítési biztos volt.

Verheugen utalt arra is, hogy miközben a biztosokat a kormányfők jelölik, a mintegy 18 ezer tisztviselő semmifajta ilyen legitimációval nem rendelkezik. Magatartásukat gyakorta az a felfogás határozza meg, hogy "a biztosok öt év után úgyis mennek, én pedig maradok" - jelentette ki. Egyben a szóban forgó tisztségviselők általa túlzottnak tartott hatalmát jelölte meg annak okaként, hogy Európában olyan nagymértékű a bürokrácia. Ebből a bürokráciából fakad nézete szerint az is, hogy egyes tisztviselők a tagállamokkal, illetve az Európai Parlamenttel szemben saját nézőpontjukat hivatalos bizottsági álláspontként igyekeznek feltüntetni. (MTI)