A temetésről is részletesen beszámoló tudósítások szerint az író halálát okozó betegséget az 1990 márciusában bekövetkezett véres magyarellenes események alkalmával kapott sebesülésig lehet viszszavezetni. A lapok mellett a helyi rádió- és televízióadások is méltatták az írót, akinek a hét végén a Duna Televízióban ismét bemutatott Balkáni gerle című drámáját rengeteg erdélyi magyar nézte.

A Budapesten elhunyt írótól vasárnap a marosvásárhelyi Vártemplomban vettek búcsút családtagjai, írótársai, erdélyi és magyarországi politikusok és közéleti vezetők, valamint több ezer olvasója és tisztelője. A magyar parlamenti delegációt Szili Katalin, a magyar Országgyűlés elnöke vezette.

Demeter József református lelkész az elhunytat az erdélyi magyarság írófejedelmének nevezte, a gyászszertartást végző Csiha Kálmán nyugalmazott erdélyi református püspök pedig az erdélyi szellemi lovagrend tagjának nevezte, gyertyának, amely Erdély gyertyatartójából világította közössége életútját, s "aki félig vakon is többet látott, mint azok, akik 1990 márciusában elvették az egyik szeme világát". Akárcsak nagynevű erdélyi íróelődjei, fénylett egész Erdélynek, s művei határokon világítottak át a diktatúra idején is. Tele volt fájdalommal, és mégsem volt tele bosszúvággyal, mert megismerte a bocsánat és a szeretet ízét - mondta a püspök.

Markó Béla RMDSZ-elnök szerint "Erdély nagy halottjától nagyon sokat tanultunk", és "a tőle kapott tudásnak ezutáni életünkben látjuk hasznát". A nemzetnek "leglelkét fejezte ki, írta prózába, esszébe, drámába Sütő András", aki remekmívű írói munkásságával, példamutató közéleti bátorságával alkotott maradandót. "Sorsa erdélyi sors: könnyű is, nehéz is, kanyargós is néha, szerették is sokan, bántották is méltatlanul néhányan, de végül is útjáról nem lehetett letéríteni, sorsáról nem lehetett lebeszélni, 1990 márciusában sem, máshol sem" - mondta.

A szónok szerint Sütő András Tamási Áron természetes folytatója volt. "Tamási Áron Ábeljének arcán Trianon után még csak átsuhan az árnyék, Sütő András Ábeljét már saját testvére pusztítja el. Tamási Árontól Sütő Andrásig, az Ábeltől a Káin és Ábelig tart Erdély jelenkori története. Ezt a történetet kellene nekünk ma továbbvinni és megváltoztatni, és ehhez a változáshoz Sütő András művében és életében elegendő mintát találunk" - taglalta Markó Béla. Hozzátette: az elhunyt közösségének kiemelkedő szellemi vezetője volt, aki nehéz helyzetben is helyén maradt, hogy népének ezáltal is erőt adjon.

Mircea Dinescu román költő azt hangsúlyozta, hogy az elhunyt írót nemcsak a magyar, de románra lefordított művei miatt a román irodalom is sajátjának tekintheti. Dinescu szerint nagy kár, hogy erre az alkalomra nem érkeztek meg azok az autóbuszok, amelyek 1990 márciusában az írót bántalmazó, nacionalisták által felbőszített Maros-völgyi román parasztokat szállították Marosvásárhelyre. Ezeknek a buszoknak ugyanis Sütő András koporsója mellé kellett volna hozniuk a virágcsokros megemlékezőket.

Sütő András írásaiból Kubik Anna és Györffy András marosvásárhelyi színművészek olvastak fel részleteket.

Sütő András Székelyföldön faragott kopjafával jelzett sírja a marosvásárhelyi református temetőben, a két Bolyai nyughelyének közelében áll.

A bukaresti Új Magyar Szó napilap azt javasolta, hogy Sütő András szülőfaluja, a mezőségi Pusztakamarás váljon nemzeti zarándokhellyé.

Sütõ András és felesége