A Financial Times szerint a magyar költségvetési hiány jelentős hányadát már 2000- 2004 között a lakáshitel-támogatás termelte meg. Ezt tetézte a devizahitelek felfutása, és most már ott tartunk, hogy a régión belül Magyarországon a legnagyobbak a devizahitelezésből eredő bankszektorbeli kockázatok.

A Financial Times hétfői elemzése szerint a közép-európai gazdasági motor lefulladásának elsődleges oka az, hogy több kormány - köztük a magyar, a lengyel és most már a cseh is - vonakodik a minél gyorsabb valutauniós csatlakozástól. Ezek az országok úgy gondolhatják, hogy több időre van szükségük az átalakuláshoz, és vannak is helyénvaló gazdasági indokai annak, hogy az átalakuló országok miért ne rögzítsék idő előtt árfolyamaikat.

Ezzel azonban inkább az EU-csatlakozás ellen kellett volna érvelni, és nem az euróövezeti belépés halogatása mellett, ugyanis az EU-ba belépő új tagokat is törvény kötelezi az euróövezeti tagsággal összeegyeztethető gazdaságpolitika alkalmazására, áll a Financial Times elemzésében.

Az elemzés szerint Magyarország kijelölhetett volna magának egy szilárdan rögzített eurócsatlakozási céldátumot, például 2009. január 1-jét. Ebben az esetben a magyar kormánynak könnyebb lett volna felelős költségvetési politikát meghonosítania, és a piacok is kevésbé lettek volna hajlamosak megkérdőjelezni az ország elkötelezettségét a stabil árfolyam mellett - áll a brit lap hétfői írásában.

A vezető londoni elemző- házak - köztük a Standard & Poor's és a Fitch Ratings hitelminősítők - jelenleg szinte egyöntetűen 2014-et tartják a magyar euróövezeti belépés lehetséges legkorábbi dátumának.