Titkolt Fidesz-alternatíva
Egyelőre nem tudni, hogyan is illeszthető be a jelenlegi fiskális és államigazgatási struktúrába a Fidesz által ajánlott - pontosabban ígért - alternatív gazdasági program. A párt a tavaszi választási kampányban bemutatott programját a reformalap-elképzeléssel és - egyelőre homályosan körülhatárolt - megszorítási szükségszerűséggel vértezte fel, és ezt - tárgyalási alapként - egy új, nagykoalíciós, határozott időre felállítandó szakértői kormány programjához ajánlja.
A költségvetési hitelesség visszaállításán, a fiskális konszolidáción, vagyis kiigazításon, a versenyképesség-javító intézkedéseken (gazdaságfejlesztési programok, vállalkozási terhek csökkentése) és a társadalmi konszenzus megteremtésén alapuló tavaszi programot Orbán Viktor pártelnök olyan elemekkel egészítette ki a múlt héten, amelyek a gazdasági helyzet átértékeléséből adódnak. Így bekerült az ellenzéki párt gazdasági programjába öt irány: az adó, a nyugdíj, az egészségügy, az oktatás és az önkormányzatok rendszerének reformja - mondta lapunknak Varga Mihály, a párt alelnöke. Kiegészült továbbá a program a személyes, polgári jogi és a kormányzati felelősség, illetve felelősségre vonás kérdésével - a párt fel is jelentette a miniszterelnököt közérdekű adatok eltitkolása miatt. Varga szerint a Fidesz elképzelései továbbra is az államháztartási kiadások átstrukturálásán alapulnak, ellenben a kormány elfogadott, a bevételeket adóemelések révén növelő programjával.
- "A kiadáscsökkentést nem lehet megúszni" - fogalmaz Varga, majd hozzáteszi: például le kellene állítani a jelenleg is futó, indokolatlan közbeszerzéseket. Hogy mindez például az egészségügyben mit jelent, egyelőre nem tudni, az alelnök szerint épp az ilyen részletekről kell majd tárgyalni az MSZP-vel. A Fidesz mindenesetre a jelenleginél több pénzt ígér az egészségügybe, a pazarló módon elfolyó pénzeket pedig az öngondoskodás és az egyéni felelősség erősítésével fognák meg, kórházbezárásról pedig szó sem lehet. Az, hogy milyen módon alakítanának ki az állampolgárok számára is egyértelműen látható összefüggést a befizetett adó és járulék, valamint az azért kapott szolgáltatások, vagyis társadalombiztosítási kiadások között, szintén csak az MSZP-vel tervezett egyeztetések során derülne ki.
A nyugdíjkassza kapcsán már más irányba mozdulnak az elképzelések. Varga szerint túlígérte magát a nyugdíj-biztosítási alap, a járulékbevételekből egyszerűen nem futja a kiadásokra, így itt is szükséges egyértelműsíteni az öszszefüggést a bevételek és a kiadások között. Lapunk mindazonáltal úgy értesült, a kormányprogramnál nagyobb hangsúlyt fektetne az ellenzéki párt a "nyugdíjkiadások visszafogására" a hiány lefaragásánál. Varga mindenestre azt mondta: a tb kasszák hiányát egy már létező forgalmi típusú adó (ilyen lehet az áfa) bevételeinek egy erre a célra elkülönített részéből lehetne finanszírozni - a kasszák hiányát ma is a központi költségvetés állja.
Hogy pontosan miből állna, mire menne el a reformalapban összegyűlt pénz, és mindezt ki milyen szabályok szerint felügyelné, szintén nem tudni, illetve szintén csak a kormánypártokkal folytatott tárgyalások után derülne ki. A Fidesz vezető gazdaságpolitikusának, Matolcsy Györgynek korábbi közlése szerint 500-1000 milliárdos alap vállalati befizetésekből, ma is létező költségvetési bevételekből, uniós pénzekből és magánfelajánlásokból állna. (Ilyen jellegű magánfelajánlás kettő ismeretes a közelmúltból, mindkettő - egy két- és egy nyolcmilliárdos - Demján Sándortól származik.) Az elképzelés szerint a pénzt a reformok többletköltségére költenék, a folyamatot pedig - megállapodástól függően - akár a szakértői kormány, akár annak egy minisztere is felügyelhetné.
A fentiekből - noha meglehetősen elnagyoltak egyelőre a koncepció körvonalai - szakértők szerint a vállalati, illetve vállalkozói jövedelmek további terhelése vezethető le. Arra pedig, hogy reform többletköltsége címen mire is költhetne el a szakértői kormány 500-1000 milliárd forintot, nyilván számos ötlet akadna, ezek egyike az átalakítás alatt álló elosztórendszerek által termelt hiány finanszírozása is.
A Magyar Nemzet múlt heti értesülése szerint mindenesetre a CEMI (Central-European Management Institute) által tavasszal kidolgozott és nyilvánosságra hozott, 1000-1300 milliárdos hiánycsökkentést tartalmazó programhoz állnak igen közel a Fidesz gazdasági elképzelései. Előbbi a nyugdíjrendszer kapcsán például a korkedvezményes és rokkant nyugdíjazás szigorítása, a nyugdíjkorhatár emelése, a 13. havi nyugdíjnak az alapnyugdíjba való beillesztése és 2008-tól az inflációalapú indexálás bevezetése mellett érvel. Szintén szerepel benne a Fidesz által tavasszal elutasított ingatlanadóztatás és a tőkejövedelmek megadóztatása, valamint az áfakulcs 22-23 százalékra való emelése. Szó van benne továbbá a felesleges kapacitással működő kórházak és iskolák bezárásáról, részben ennek kapcsán jelentős mértékű, 100 ezer embert érintő létszámcsökkentésről a közszférában, valamint a vizitdíj bevezetéséről.
A társadalombiztosítás terheit újraosztaná a CEMI programja, ma ugyanis a négymillió járulékfizetőből nagyjából 2,6 millióan állják a költségek 90 százalékát. Ezt oly módon változtatná meg a program, hogy bevezetné, illetve emelné a havi, fix összegű egészségbiztosítási járulékot - az átlagos jövedelemszint alapján 16 ezer forint lenne -, s a százalékos járulék csak a nyugdíjbiztosításnál maradna meg. Így a minimálbérre bejelentettek is magasabb járulékot fizetnének, arányban az általuk igénybe vehető állami egészségügyi szolgáltatásokkal, a ma jelentősen terhelt középréteg pedig aránylag kevesebbet fizetne. Evvel a CEMI szerint erősödne az érdekeltség abban, hogy a munkavállalókat valóban a kifizetett jövedelmük szerint jelentsék be a biztosítóhoz.
Azt persze meg kell jegyezni a CEMI-programmal kapcsolatban, hogy az egy közgazdászok által összeállított szakértői anyag, amit semmilyen társadalmi egyeztetési folyamatban nem "vizsgáztattak".
A Fidesz tavaszi programja szerint ez utóbbi cél a munkáltatói tb-járulék 10 százalékpontos csökkentésével és erőteljes foglalkoztatásbővítő, vállalkozásfejlesztő, tőkejuttató és hitelprogramok segítségével lenne elérhető. Az persze kérdéses, hogy az elmúlt fél év történései, a fiskális helyzet romlása után még mindig járulékcsökkentést ígérne-e az ellenzéki párt, és nem élne adó-, például áfaemeléssel. Erre vonatkozó konkrétum szintén nem hangzott el, csupán annyi, hogy megszorításokra immáron a Fidesz szerint is szükség van.
