Miért robbantottak? Hogy a robbanás közvetlen körzetében elhelyezett bonyolult érzékelőrendszerekkel adatokat gyűjtsenek. Hogy megvizsgálják, ellenőrizzék a fejlesztés eredményét. A légköri-űr-tenger alatti robbantásokat az atomcsend-egyezmény tiltja, a föld alatti kísérleteket elvben nem. Az Egyesült Államok, a Szovjetunió és mások moratóriumot jelentettek be a föld alatti kísérletekre.

Mióta fejlesztenek? Észak-Korea atombombaprogramja nem új keletű. Pontosan nem tudjuk, honnan származnak nukleáris technológiai ismereteik. Lehetséges, hogy a kínai mintát követve a külföldi egyetemeken tanult embereiket hazahívták, vagy külföldi tudósokat (például a Szovjetunió szétesése után sok atomtudós maradt "munka nélkül") szerződtethettek.

Mekkora lehet a bomba, milyen hordozóeszközeik vannak? Hozzávetőlegesen egy köbméter térfogatú, ami persze lehet egy többméteres kúp is. Észak-Korea olyan rakétákkal kísérletezik, amelyek atombomba-hordozásra is alkalmasak lehetnek. Tudomásunk szerint az országnak nincsenek stratégiai, nagy hatótávolságú bombahordozó repülőgépei, így maradnak lehetséges hordozóeszközként a rakéták.

A kísérleti robbantástól számítva mennyi idő alatt lehet Phenjannak bevethető bombája? Az észak-koreai technológiai szintet ismerve egy-két év alatt ezt a problémát képesek lehetnek megoldani.

Mi a legnehezebb a bombakészítésben? A megfelelő tisztaságú alapanyag, az uránium-, plutóniumizotóp előállítása. A kísérlet drága dolog, 1990 körüli adatok szerint egyetlen robbantás 30-75 millió dollárba kerül.