A vezető brit napilap, a The Times évente közzétett, több ezer kutató és tudós megkérdezése alapján, számos kritérium figyelembevételével öszszeállított százas listájára az idén 33 amerikai és 15 brit egyetem került fel. Az első tíz között csak e két ország felsőoktatási központjai vannak: hét az Egyesült Államokból, három Nagy-Britanniából.

A világ legjobb egyeteme - a tavalyi rangsorhoz hasonlóan - még mindig az amerikai Harvard, viszont a második és a harmadik helyre lépett előre Cambridge, illetve Oxford az előző évi 3., illetve 4. helyről. A tavalyi második, a világhírű műegyetem, a Massachusetts Institute of Technology a negyedik helyre csúszott vissza.

Az amerikai-brit hegemóniát a Pekingi Egyetem most először töri meg, amely két amerikai egyetem közé, a 14. helyre került. A Nagy-Britannián kívüli Európa a 18. helyről indul, a francia École Normale Supérieure-rel. Kelet-Európát egyedül a Moszkvai Állami Egyetem képviseli a százas listán, 93. helyezésével.

A listához fűzött elemzés megjegyzi, hogy a Harvard működését finanszírozó 26 milliárd dolláros (5500 milliárd forint) alapítvány vagyona meghaladja az összes brit egyetem évenkénti teljes költségvetését.

Nagy-Britanniában a munkáspárti kormány - zajos hallgatói tiltakozással fogadott törvénymódosítása alapján az idei tanévtől évente háromezer fontig (1,2 millió forint) terjedő tandíjat szedhetnek az állami egyetemek a korábbi 1100 fontos felső tandíjhatár helyett. A Bristoli Egyetem rektorhelyettese azonban azt nyilatkozta: a felsőoktatás finanszírozásához ez sem elegendő, évente ötezer fontra (kétmillió forint) kellene emelni a felső tandíjhatárt.

Diplomaosztás után Oxfordban. Elõrelépett a listán