Joganyaguk EU-átvilágításának szakaszát mindketten napokon belül befejezhetik, s eddig egyaránt egyetlen, mégpedig igen könnyű tárgyalási fejezetbe foghattak bele (tudomány és kutatás) a harmincötből.

A négymilliós, katolikus lakosságú Horvátország mielőbb szeretne ellépni hetvenmilliós, muzulmán népességű párja mellől amire jó esélye is van. Az Európai Bizottság sem zárja ki, hogy teljesülhet a horvátok álma, s már részt vehetnek a 2009 nyarán rendezendő európai parlamenti választásokon. Osztja ezt a nézetet Schmitt Pál (Fidesz), az EU-Horvátország parlamenti vegyesbizottság társelnöke is. Úgy véli: José Manuel Barroso európai bizottsági elnök kijelentése - amely szerint Bulgária és Románia januári felvétele után az unió szünetet tart a bővítésben -, nem befolyásolja Zágráb várakozásait, hiszen az EU döntéshozatali rendszerének reformját és az intézmények megerősítését a közösség mindenképpen végrehajtja még 2009 előtt.

A 2009-es (vagy a körüli) belépés mindamellett kemény reformokat igényel Zágrábban, ám az általános megítélés szerint messze nem olyan súlyúakat, mint a törökök feladatai. - Európa csak akkor tudja tiszteletben tartani az iszlám hagyományokat, ha Európa muszlim lakossága is tiszteletben tartja a mi alapértékeinket, mint a szólásszabadság és a férfiak és a nők egyenlősége - figyelmeztetett éppen hétfőn Franco Frattini, az Európai Bizottság alelnöke. Nemigen kérdéses, melyik tagjelölt veheti ezt kívülre is szóló üzenetnek...

Brüsszel ugyanakkor Ankarát is védelmébe veszi azokkal - így Nicolas Sarkozy francia belügyminiszterrel, várható elnökjelölttel - szemben, akik eleve becsuknák a kaput a törökök előtt. Nem véletlenül lett Európa új határvonalai helyett Európa új határterületei Olli Rehn bővítési biztos könyvének a címe. Ezzel együtt a törökök tényleges belépésére - amely a legoptimistábbak szerint is még legalább tíz év - kevesen vennének egyelőre mérget Brüsszelben.

(Brüsszeli tudósítónktól)