Az Európai Bizottság szeptember végén nyilvánosságra hozott javaslatára épülő tanácsi határozattervezet szerint reális, hogy az idei évre a GDP 10,1 százalékára tervezett költségvetési hiány 2009-re 3,2 százalékra küzdhető le. Ennek megfelelően a hazánkkal szemben párhuzamosan folyó túlzottdeficit-eljárásban megszabott kiigazítási határidő is egy évvel későbbre, 2009-re tolódik. (A stabilitási paktumban előírt határ egyébként három százalék.)

Mindazonáltal az Ecofin elé kerülő, államtitkári szinten egyeztetett szöveg szerint a magyar államháztartás helyzete súlyos. Meg kell állítani a fiskális helyzet romlását, szigorú intézkedésekkel kell törekedni a fenntartható kiigazításra, s készen kell állni esetleges további lépésekre is. A fórum arra szólíthatja fel a magyar kormányt, hogy fél éven belül, azaz április 10-ig tételesen adjon számot az idei és a jövő évi deficitcsökkentési lépésekről. További aggodalomra ad okot viszont a következő két évben még növekvő belső államadósság, amely a GDP 70 százaléka fölé szökik.

Az uniós pénzügyminiszterek - akiknek számos esetben gondjuk támad a maastrichti kritériumok betartásával - rendre megengedőbbek a renitenskedő tagállamokkal szemben, mint az Európai Bizottság. Noha annak veszélye továbbra sem hárult el, hogy az EU később esetleg szankciókat vezessen be az Ecofin ajánlásait ismételten be nem tartó Magyarországgal szemben, ennek (elméleti) esélye most sem nagyobb, mint korábban. A pénzügyminiszterek elé kerülő szövegváltozat nem hív fel ilyen döntésre. Az EU lehetőségei egyébként is szűkösebbek a szankcionálásra, mint ha hazánk az euróövezet tagja volna. A magyar kormány egyébként a bizottsággal egyeztetve maga vállalta - még a konvergenciaprogram szeptember 26-i elfogadása előtt - az évente kétszeri beszámolási kötelezettséget.