Az MSZP kiengedte a harci gőzt
Bár a nyilvánosság előtt a parlamenti bocsánatkérő beszéddel véget ért, az MSZP-n belül még folytatódik Gyurcsány Ferenc politikai Canossa-járása. A szombaton ülésező országos választmány látszólag ugyan egyöntetűen döntött az október 21-i kongresszus megtartásáról, ám a kongresszus napirendi pontjait nem tudta érdemi tartalommal megtölteni. A jelek szerint - bizalmi szavazás ide vagy oda - a kormányfő defenzívába szorult. Egyrészt kénytelen átformálni a Miniszterelnöki Hivatal (MeH) munkastílusát, másrészt a jövőben írásos megállapodás rögzíti majd, miképp működik együtt a kabinet a kormánypárti frakciókkal. Azt viszont sikerként könyvelheti el a miniszterelnök, hogy a vasárnapi ülésen személy szerint őt senki nem bírálta. Épp ellenkezőleg. Szocialista politikusok ezt annak tulajdonítják, hogy a párt kiengedte a "harci gőzt", miután pénteken kiderült, Orbán Viktor már csak arra törekszik, hogy a "kormányváltó elégedetlenség" - aminek a pénteki nagygyűlésen kellett volna kicsúcsosodnia - ne hirtelen "üljön le".
Az október 21-i kongreszszus programja tehát: megemlékezés az '56-os forradalom ötvenedik évfordulójáról; az önkormányzati választások értékelése; vita hét szekcióban (régiók szerint) az október másodika utáni "kármentésről", illetve a tervezett pártreform mikéntjéről; kongresszusi záróbeszéd és zárószavazás. Csakhogy - állítják sokan - ennek így nincs sok értelme.
A helyi szervezetekben mélységében egyelőre nem sikerült felmérni, milyen károkat okozott az önkormányzati választások eredménytelensége. Nem véletlen, hogy szemben az eddigi gyakorlattal, a választmány ezúttal nem állt elő a kongresszuson elfogadandó politikai nyilatkozattal - ez jó esetben a jövő héten készülhet el. A régiós szekcióüléseket pedig sokan azért tartják fölöslegesnek, mert a múlt héten Gyurcsány amúgy is konzultált a megyei szocialista vezetőkkel, így mindenki ismeri a másik álláspontját. Ami pedig a pártreformot illeti, hát az - állítják MSZP-s vezetők - nem tart sehol, annak ellenére sem, hogy a közelmúltban kiszivárgott egy elképzelés. E szerint három ügyvezető alelnök dolgozna a pártelnök keze alá, átalakulna (megszűnne) a kincstárnoki funkció. A tervek szerint a jelenleg 15 választott politikust számláló országos elnökséget egy szűkebb nyolcfős csapattá alakítanák. A szűkebb, vezérkar legitimitását a napi ügyekbe intenzívebben belefolyó, körülbelül a felére kurtított választmány garantálná. A kongreszszus és a választmány közé egy országos, széles körű jóváhagyást igénylő ügyekben jobban mozgósítható "párttanácsot" ékelnének. Ám a legfőbb kérdés persze az, hogy ki lesz a pártelnök.
Gyurcsány Ferenc már az önkormányzati választások előtt bejelentette: jelölteti magát a posztra, ahogy szűk körben kifejtette: mindent vagy semmit. Csakhogy a választási vereség utáni MSZP-ben nagy a bizonytalanság, és többen igyekeznek lebeszélni erről Gyurcsányt, illetve intő jel lehet a számára, hogy a múlt héten a párt egyik tagozata, a nem túl acélos társadalompolitikai, olyan közleményt tett közzé, amelyben utalnak arra, hogy szerintük pártelnökként nem Gyurcsány az optimális megoldás. (Másoknak viszont a tagozattal szemben vannak fenntartásaik, már csak azért is, mert legfajsúlyosabb embere, Gazsó Ferenc nem is tagja a szocialista pártnak.)
"A baj az, hogy a miniszterelnök és környezete megint személyi struktúrákban gondolkozik" - mondta lapunknak az egyik választmányi tag. Sokkal fontosabb lenne - vélték jó néhányan - az utóbbi két-három hónapban meggyengült pártszervezeteket megerősíteni - az MSZP szervezetként ugyanis most nem működik megfelelően. Ennek oka az, hogy ellentétben a tavaszi gyakorlattal, a pártközpont és a kormány "elfelejtett" együttműködni a "helyi erőkkel". Míg az áprilisi voksolás előtt az "irányítás" mindenkivel leült megbeszélni, hogy milyenek a lehetőségek, kudarc esetén milyen vészforgatókönyv lépjen életbe, a diskurzus ősszel elmaradt.
- Valószínűleg azért, mert a miniszterelnök és környezete uniformizált egységekként akarja irányítani a gyakran merőben eltérő helyzetű és adottságú szervezeteket - hangzik a kritika.
Úgy tűnik, mindezt Gyurcsány Ferenc is érzékeli. A jövőben ezért intézményesített formában kíván együttműködni a különböző szervezetekkel - első lépésben a frakcióval.
- A kooperáció feltételeit átfogó, írásos megállapodásban rögzíti a kabinet és a képviselőcsoport - jelentette be a szombati választmányi ülés után Simon Gábor. Arról azonban a választmányi elnök nem beszélt, hogy mit tartalmaz majd ez az egyezség. Mindenesetre Katona Béla frakcióvezető-helyettes már a képviselőcsoport keddi ülésén világossá tette, hogy a frakció nem kíván lemondani a kormány ellenőrzésének jogáról.
Gyurcsány Ferenc leszögezte: nem alakítja át kormányát, viszont azt ígérte, módosítja a kabinet és a Miniszterelnöki Hivatal munkastílusát. A miniszterelnök ígéretet tett arra, hogy a jövőben szakít azzal a gyakorlattal, hogy egyszerre több frontot nyisson reformügyben - korábban, mondta, e feladattal a kabinet nem mindig boldogult, és emiatt keletkezhetett a kapkodás látszata. Mostantól "sorba állítják" az elképzeléseket, és azokat egymás után hajtják végre. A kormányfő növelni akarja a miniszterek felelősségét és mozgásterét is - és ehhez igazítaná a MeH tevékenységét. Azt azonban jelezte, hogy nem személyi, inkább strukturális kérdésről van szó.
Az MSZP választmányának tagjai közül néhányan a Draskovics Tibor nevével fémjelzett államreform-bizottság működését bírálják, mások egy-két minisztert, s hallani kritikát a kommunikációról is. Ez utóbbival kapcsolatban felröppent hír, hogy az MSZP kampányigazgatója, Szigetvári Viktor a közeljövőben ismét kormányzati szerephez jut.
